Galántai járás
nagyközség
Galántai járás
nagyközség
A község a Kisalföldön, a Mátyusföldön déli részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Szeli-Dudvág bal partján fekszik, Galántától 10 km-re délkeletre. A Galántát Nagymegyerrel (33 km) összekötő 561-es út keresztülhalad a községen. Nyugatról Felsőszeli, délnyugatról Tallós, délről Királyrév, keletről Pered és Deáki községekkel határos. Nyugati és délkeleti határának egy részét a Szeli-Dudvág, déli határát a Feketevíz alkotja.
Közigazgatás
A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyaroszághoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). 1960-ig területe két, egymással össze nem függő kataszterből állt, ekkor a déli kataszter Alsóhatár néven önálló községgé alakult (13,88 km², a korábbi községterület 52,9 %-án). 1949 után ugyanakkor Kissziget majort és környékét (6,34 km²) Felsőszelitől Alsószelihez csatolták, így alakult ki mai területe (18,72 km²).
Népesség
1910-1939 között népessége 19,3 %-al nőtt, 2148 főről 2563-ra. A második világháború utáni lakosságcseréig lakosságát csaknem kizárólag magyar nemzetiségűek alkották (ekkor a magyar lakosság egyharmadát áttelepítették Magyarországra, helyükre tótkomlósi szlovákok érkeztek). Alsóhatár elcsatolásával lakosságának mintegy egyötödét elveszítette. 1991-2011 között kismértékű népességnövekedés figyelhető meg (4,7 %, 1847 főről 1933-ra).
Történelem
Elképzelhető, hogy a két Szeli egykor Taksonyhoz tartozott, és onnan kihasítva váltak önálló faluvá. Az biztos, hogy sokáig egy faluként hivatkoznak rájuk a források, és csak a 15. században különült el Alsó- és Felsőszelire. A 12. században a pannonhalmi apátság birtokába tartozott, a 13. században előbb vámszedő helyként említették a Dudvág hídjánál, valamivel később pedig a heiligenkreuz-i kolostor tulajdonaként tűnik fel a neve.
Mai jelentősége
A községben magyar és szlovák alapiskola, idősek othona, valamint könyvtár található. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1875-ben épült szecessziós stílusban, evangélikus temploma 1874-1878 között neogótikus stílusban.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Szeli (Alsó), magyar falu, Poson vmegyében, a Dudvágh mellett. Számlál 592 kath., 763 evang., 93 ref., 4 zsidó lak. Evang. anyaszentegyház, és ekklésia; nagy marha, és juh-tenyésztés. Ut. p. Poson 5 óra.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Alsószeli, a budapest-bécsi vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség, 357 házzal és 2226, túlnyomó részben ág. ev. vallású lakossal, azonban a róm. katholikusok is elég számosan vannak. Némely írók állítása szerint a két Szeli hajdan a szomszédos Taksonyhoz tartozott és annak határain, vagyis két szélén, az alsón és a felsőn feküdt. Ezekből kihasíttatván, kapták az Alsó- és Felső-Szeli neveket.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Alsószeli. Az első oklevél, amely e községről e néven megemlékszik, 1490-ben kelt. Egyes szakvélemények szerint a község a szomszédos Felsőszelivel együtt Taksony tartozéka volt és csak később különült el attól. Sokat szenvedett a község a Mátyás király halálát követő időkben, amikor Miksa császár vezetett hadjáratot a magyar trón megszerzése érdekében és hadai többször is pusztítottak itt.
K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)
Alsószeli nk. galántai járás. Egyes írók állítása szerint a két Szeli — Alsó és Felsőszeli — Taksonyhoz tartozott és annak két szélén feküdt. A község mostani nevén csak 1490 óta szerepel. Miksa császár seregei több ízben feldúlták. Alsó-Szely néven az 1553 évi portális összeírásban szerepel, Serédy Gáspárnak itt 20 portája adózik. A Pálffyak 1647-ben vették birtokukba.
Petrik Géza - Kienitz Vilmos - Haraszti-Mészáros Erzsébet - Pukkai László - Balogh Csaba - Neszméri Sándor - Szarka László - Haraszti Mária - Berényi József
Petrik Géza
Kienitz Vilmos
Gépészmérnök, feltaláló.
Jelentős a róla elnevezett, rendkívül
gazdaságosan és egyszerűen üzemeltethető, könnyen szállítható axiális
(propeller) szivattyú, mely belvízlevezetés és öntözés céljaira egyaránt
használható, és 1934-től kezdve az ország egész területén elterjedt. Fontos
találmánya a zsilipkapu-szivattyú is. Ezekről több dolgozatot is publikált a Vízügyi Közleményekben (Újrendszerű szivattyúk a belvízlevezetés
szolgálatában, 1935; Az öntözések
fejlődése az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat
területén az 1936. évben, 1936).
Apja hatgyermekes uradalmi intéző volt.
Középiskolai tanulmányait Budapesten, Szegeden és Temesvárott végezte, itt is
érettségizett 1907-ben. 1912-ben a budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki
oklevelet. A pestszentlőrinci Lipták Gépgyárban, később Temesvár városi
vízműveinél dolgozott. 1915-ben bevonult és 3 évig katonáskodott a
világháborúban.
1919-ben került a gyulai Alsó-Fehérkörösi
Ármentesítő Társulathoz, amelynek 1932-től igazgató-főmérnöke volt. Négy
évtizeden át lényegében ő irányította a Körösökön az árvízvédelmet. Nevéhez
fűződnek az 1930-as évek első felének legjelentősebb öntözésügyi eredményei: a
Körös-völgyi öntözések kiépítése, ezzel kapcsolatban a vidék belvízrendezési
problémáinak megoldása. Számos középszintű szakembert nevelt fel, de a
pályakezdő mérnököknek is hasznos útmutatással szolgált. Sok embernek –
gátőrnek, kubikosnak, technikusnak – biztosított munkát a legnehezebb időkben
is.
1956 októberében a Gyulai VIZIG
munkástanácsa elnökévé választotta. Emiatt 1957-ben nyugdíjba küldték és a
rendőrség is állandó megfigyelés alatt tartotta, de a nagy 1957. évi árvíz
idején igénybe vették szakismereteit és tapasztalatait, sőt az általa
szerkesztett úszókotró nagyon hasznosnak bizonyult az árvíz elleni küzdelemben.
Gyulán hunyt el 1959. május 19-én
Haraszti-Mészáros Erzsébet
Pukkai László
Gimnáziumi tanár, helytörténész, publicista.
Tanári munkája mellett elsősorban
Mátyusföld helytörténetével foglalkozott.
Galántán érettségizett (1958), a pozsonyi
Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet
(1962). 1962–1964-ben a nyitrai Pedagógiai Fakultáson, 1964–1990-ben, majd
1995–2001-ben a galántai magyar gimnáziumban tanított.
1990–1994-ben a Szlovákiai Magyar
pedagógusok Szövetségének elnöke. 1965-től jelentek meg cikkei, publicisztikai
és helytörténeti írásai. Tankönyveket is írt, szerkesztett. Pro Urbe
Alsószeliért díjjal tüntették ki.
Főbb
művei:
Galánta, 1987; Alsószeli (társszerzőkkel), 1990; A „Hanza” Szövetkezeti Áruközpont, 1994; Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai
1945–2000, 2002; Gimnázium Mátyusföld
központjában I–II., 2003, 2008; A
földreformok árnyékában Mátyusföldön 1919–1949, 2010; Alsó- és Felsőszeli a 20. században (társsz.) Mátyusföldi lexikon, 2014.
Balogh Csaba
Zenetanár, karnagy, tankönyvíró. Alapiskolai tanulmányait Alsószeliben kezdte 1948-ban, majd a Felsőszeli Nyolcéves Alapiskolában folytatta. A Galántai Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1959). Felsőfokú tanulmányait a pozsonyi majd nyitrai székhelyű Pedagógiai Intézetben végezte, ahol 1963-ban magyar nyelv és irodalom−történelem−zenei nevelés szakos tanári képesítést nyert. A galántai Kilencéves Alapiskolában tanít (2002-től nyugállományú pedagógusként). 1965-ben alapította a most már Kodály Zoltán nevét viselő Alapiskola Gyermekkarát, amely azóta is működik. Több hazai és magyarországi kórussal tartanak fenn baráti kapcsolatot. Tizenöt alkalommal vettek részt sikeresen a Csengő Énekszó fesztiválon. Vendégkórusként a Kodály Napoknak valamennyi rendezvényén részt vettek. A kórus közreműködött a Ghymes Együttes „Tűzugrás” és „Rege” című lemezfelvételén. 1969-től tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. 1969-ben megalapította a Galántai Gimnázium Leánykarát, amelyet 1976-ig vezetett. Stirber Lajos kollégájával az alapiskolák 5. és 6. évfolyama számára zenei nevelés tankönyvet és módszertani segédkönyvet szerkesztett. Több éven keresztül tagja, sőt vezetője volt a Járási Módszertani Központ zenei szakbizottságának, valamint a Csemadok Járási Bizottsága zenei szakbizottságának. 1991 és 1993 között iskolaigazgató volt. 2002-ben elérte a nyugdíjkorhatárt, de a nyugdíj mellett továbbra is tanít és vezeti az iskolája gyermekkarát.
Neszméri Sándor
Szarka László
Történész,
egyetemi docens, elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség múltjával, a XX.
századi csehszlovák-magyar kapcsolatokkal, a Kárpát-medence kisebbségeinek
helyzetével foglalkozik.
Jóllehet a ma már Illavához csatolt
Klobusicon született, gyermek- és serdülőkorát Alsószeliben töltötte, itt
kezdte általános iskolai tanulmányait is. 1971-ben Galántán érettségizett, a
pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar-történelem szakos tanári
oklevelet (1976).
1976–1977-ben az SZTA Történettudományi
Intézetének ösztöndíjasa, 1977–1985-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia
budapesti kutatócsoportjának ügyintézője, 1986–1995-ben a Magyar Tudományos
Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének a munkatársa, 1995–1998-ban
megbízott osztályvezetője, majd programigazgatója (Kisebbségkutató Műhely,
1998–2000-ben). 2001–2009-ben az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. 2009-től
a komáromi Selye János Egyetem docense, 2009–2011-ben a Tanárképző Kar dékánja.
1977-től Budapesten él.
Számos magyarországi és külföldi
tudományos szervezet, társaság tagja, több szakmai folyóirat szerkesztőbizottsági
tagja.
Főbb
művei:
A szlovákok története, 1993; Szlovák nemzeti fejlődés – magyar
nemzetiségi politika 1867–1918, 1995; A
közép-európai államok kapcsolatai, 1997; Duna táji dilemmák. Nemzeti kisebbségek – kisebbségi politika a 20.
századi Kelet-Közép-Európában, 1998; Közösségi
léthelyzetek – közösségi alternatívák, 2004. Társszerzője több kiadványnak
is: Otthontalan emlékezet. Emlékkönyv a csehszlovák-magyar
lakosságcsere 60. évfordulójára (Molnár Imrével), 2007; Regionálna a národná identita v maďarskej a
slovenskej histórii 18.-20. storočia. Regionális és nemzeti identitásformák a
18-20. századi magyar és a szlovák történelemben (Štefan Šutajjal), 2007; Beneš-dekrétumok és a magyar kérdés 1945–48
(Popély Árpáddal és Štefan Šutajjal), 2008.
Haraszti Mária
Berényi József
Közigazgatás
Cím: Alsószeli (Dolné Saliby) 355
Telefon: 0317853061
Fax: 0317017822
E-mail: [email protected]
Honlap: dolnesaliby.sk
Hivatali órák:
Hétfő: 7:30-12:00, 13:00-16:00
Kedd: 7:30-12:00
Szerda: 7:30-12:00, 13:00-16:00
Csütörtök: 7:30-12:00
Péntek: 7:30-12:00, 13:00-16:00
Kovács Ľudovít (SMK-MKP)
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 1 350 | 67% |
| szlovákok | 615 | 30% |
| romák | 2 | 0% |
| ukránok | 2 | 0% |
| csehek | 5 | 0% |
| németek | 1 | 0% |
| lengyelek | 1 | 0% |
| egyéb | 23 | 1% |
| ismeretlen | 21 | 1% |
| összlétszám | 2 020 |
Választások
Választásra jogosult: 1749
Választási részvétel: 43.17 %
Kiadott boríték: 755
Bedobott boríték: 753Polgármester
| # | Jelölt | Szavazat | Százalék | Párt |
|---|---|---|---|---|
| Kovács Ľudovít | 706 | 100.00 % | SMK-MKP |
Képviselőválasztás
| # | Név | Szavazat | Párt |
|---|---|---|---|
| Škúci Richard | 543 | SMK-MKP | |
| Berényi József | 534 | SMK-MKP | |
| Szabados Zsolt | 446 | SMK-MKP | |
| Francisti Ladislav | 429 | SMK-MKP | |
| Seres Pavol | 428 | SMK-MKP | |
| Pleva László | 394 | SMK-MKP | |
| Zsalkovicsová Ildikó | 376 | SMK-MKP | |
| Nagy Monika | 302 | MOST - HÍD | |
| Katona František | 272 | SMK-MKP |
Képviselők
Választásra jogosult: 1 722
Választási részvétel: 37,22 %
Kiadott boríték: 641
Bedobott boríték: 641Elnökválasztás
| # | Jelölt | Szavazat | Százalék | Párt |
|---|---|---|---|---|
| Jozef Viskupič | 29 | 4.57 % | OĽaNO, SaS, KDH, NOVA, OKS, ZZ | |
| Tibor Mikuš | 38 | 5.99 % | Független | |
| József Berényi | 546 | 86.12 % | SMK-MKP | |
| Konrád Rigó | 17 | 2.68 % | MOST - HÍD | |
| Márius Novák | 1 | 0.16 % | NP | |
| Jaroslav Cehlárik | 3 | 0.47 % | Független |
Képviselőválasztás
| # | Név | Szavazat | Százalék | Párt |
|---|---|---|---|---|
| József Berényi | 525 | 83.07% | SMK-MKP | |
| Krisztián Forró | 392 | 62.03% | SMK-MKP | |
| Gergely Agócs | 379 | 59.97% | SMK-MKP | |
| László Biró | 314 | 49.68% | SMK-MKP | |
| László Pék | 313 | 49.53% | SMK-MKP | |
| Andrea Klabuzai | 270 | 42.72% | SMK-MKP | |
| Tamás Zupko | 230 | 36.39% | SMK-MKP | |
| Zuzana Csadyová | 133 | 21.04% | MOST - HÍD | |
| Gábor Gál | 129 | 20.41% | MOST - HÍD | |
| František Juhos | 119 | 18.83% | MOST - HÍD | |
| Ervin Chomča | 99 | 15.66% | MOST - HÍD | |
| Zoltán Forró | 66 | 10.44% | MOST - HÍD | |
| Peter Szabó | 65 | 10.28% | MOST - HÍD | |
| Peter Paška | 30 | 4.75% | Független | |
| Adrián Kubica | 26 | 4.11% | MOST - HÍD | |
| Marta Vajdová | 24 | 3.80% | Független | |
| Jozef Boledovič | 19 | 3.01% | OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), Zmena zdola, SaS, KDH, OKS, DÚ | |
| Júlia Gálová | 19 | 3.01% | SMER-SD | |
| Miloš Majko | 19 | 3.01% | DÚ, Zmena zdola, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, KDH, OKS | |
| Jana Hanuliaková | 18 | 2.85% | OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), OKS, KDH, SaS, DÚ, Zmena zdola | |
| Marta Némethová | 18 | 2.85% | SMER-SD | |
| Ľuboš Šúry | 17 | 2.69% | SMER-SD | |
| Andrej Tábori | 16 | 2.53% | Független | |
| Róbert Korec | 15 | 2.37% | OKS, Zmena zdola, DÚ, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), KDH, SaS | |
| Martin Práznovský | 13 | 2.06% | OKS, KDH, Zmena zdola, DÚ, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO) | |
| Marek Tóth | 12 | 1.90% | Zmena zdola, OKS, KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), DÚ | |
| Milan Bánovský | 11 | 1.74% | NÁRODNÁ KOALÍCIA | |
| Slávka Kramárová | 10 | 1.58% | SNS | |
| Adrián Macho | 10 | 1.58% | Független | |
| Igor Németh | 10 | 1.58% | SMER-SD | |
| Martin Drobný | 9 | 1.42% | SNS | |
| Roman Vančo | 9 | 1.42% | ĽS Naše Slovensko | |
| Stanislav Tvrdík | 8 | 1.27% | ĽS Naše Slovensko | |
| Ľubomír Noga | 6 | 0.95% | ĽS Naše Slovensko | |
| Janka Repčoková | 6 | 0.95% | ĽS Naše Slovensko | |
| Roman Sukeník | 6 | 0.95% | SMER-SD | |
| David Slíž | 5 | 0.79% | ĽS Naše Slovensko | |
| Václav Jurčaga | 4 | 0.63% | NÁRODNÁ KOALÍCIA | |
| Stanislav Lipovský | 3 | 0.47% | DOMA DOBRE | |
| Jozef Pinček | 0 | 0.00% | NP |
| Párt neve | Voksok | Arány |
|---|---|---|
| MKP | 594 | 55.93% |
| Most-Híd | 244 | 22.98% |
| SMER SD | 63 | 5.93% |
| OĽANO-NOVA | 36 | 3.39% |
| SME RODINA | 28 | 2.64% |
| SaS | 24 | 2.26% |
| SNS | 18 | 1.69% |
| LSNS | 16 | 1.51% |
| #SIEŤ | 16 | 1.51% |
| KDH | 6 | 0.56% |
| MKDA-MKDSZ | 6 | 0.56% |
| Egyéb | 11 | 1.04% |
| Érvényes szavazatok | 1 062 |
