Taksonyfalva

A község a Kisalföldön, a Mátyusföldön, az Alsó-Vágmente kistájon, a Sárd-ér mentén fekszik, Galántától 2,5 km-re délre. Áthalad rajta a Galántát Nagymegyerrel összekötő 561-es főút, mellékutak kötik össze Tósnyárasddal (6 km) és a Galántához tartozó Javorinkával (2,5 km). Északnyugatról Galánta, délnyugatról Hidaskürt, délről Felsőszeli, délkeletről Deáki, keletről pedig Tósnyárasd községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1971-től 1990-ig Galánta városrésze volt. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). Bővebben

Népesség

1910-ben 1845, 1921-ben 1911, 1939-ben pedig 2533, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Az ezután következő fél évszázad (1939-1991) során népessége 28,2 %-al csökkent (1819 főre). Határába már az 1920-as években szlovák és morva kolonistákat telepítettek, majd a lakosságcserével a magyar lakosság jelentős részét kitelepítették. Bővebben

Történelem

A pozsonyi várhoz tartozott, majd a középkorban több itt birtokkal rendelkező személyt ismerünk az okiratokból, akik között ispánok is voltak. Az Árpád-korban a délkeleti szomszédságában említenek egy Udvari nevű falut, amely később elpusztult. Taksony a 14. században a pozsonyi püspökségé lett, a 15. században aztán a Taksonyi, majd a Rozgonyi család tűnik fel birtokosként, a későbbi századokban pedig a Báthoriak, a Thurzók, végül az Esterházyak – utóbbiak egészen a 20. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola és óvoda található, határában üzemel a Jasplastik műanyaggyára A hagyomány szerint itt temették el Taksony nagyfejedelmet, 1996-ban bronz mellszobrot állítottak emlékére. Határában honfoglalás kori halomsírokat tártak fel, egyik dűlőjét pedig Pogánytemetőnek nevezik. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1781-1784-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Evangélikus temploma 1992-ben épült, tájháza 1984-ben nyílt meg egy 1847-ben épült régi házban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TAXONY. Magyar falu pozsony Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Galántához 1/2, Felső Szelihez pedig 1 órányira; határjában elég szántóföldek, rétek, ’s erdők is vannak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Taksony, magyar falu, Poson vmegyében, 710 kath., 58 evangel. lak., kath. paroch. templommal, gazdag határral. F. u. gr. Eszterházy. Ut. p. Szeret.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ezek közűl Taksony mint a pozsonyi várszolgák földe már 1138-ban ismeretes.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Taksony, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekszik. Magyar nagyközség, 203 házzal és 1677, nagyobbrészben róm. kath. vallású lakossal, noha evangélikusok is elég szép számban laknak itt. Ősidők óta megült hely, melynek határában pogány kori sírhalmok láthatók és egyik dűlője is Pogánytemető nevet visel. A hagyomány szerint Taksony vezér is ide temetkezett és nem a pestmegyei Taksonyba. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Taksonyfalva, Taksony, v. Pozsony vm. (Matuškovo, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. szeredi esp. ker-ében. - 1307: már létezett. Tp-át Kisboldogasszony tit-ra sztelték, a mait 1910: építették. Lakói 1561 u. ev-ok lettek. 1660: alapították újra. Kegyura 1880: Esterházy József gr. özvegye. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Lakói 1940: 2228 r.k., 4 g.k., 244 ev., 16 ref., 6 izr., 6 egyéb vall., össz. 2504; 1991: össz. 1819, m. 1200 (65,97%); 2001: össz. 1880, m. 1205 (64,10%). ** Némethy 1894:283. - Pozsony vm. 1895:119. - Gerecze II:686. - Schem. Strig. 1917:204. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Taksonyfalva. Azelőtt Taksony. A határában emelkedő pogánykori halmok tanúsítják őskori lakott voltát. A szájhagyomány úgy tudja, hogy Taksony vezér ide temetkezett volna Első írott nyomát 1138-ból leljük, mikor is Togsun néven a pozsonyi várjobbágyok bírják. 1214-ből Tohcsun és Tohsun, 1236-ból Teksze, 1269-ből Taxont alakban említik az okiratok. A XIV. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Taksonyfalva nk. galántai járás. A község neve először 1138-ban Tocsun néven nyer említést, mint a pozsonyi várszolgák földje. Gertrud királyné okiratában 1214-ben Tochsun, majd 1236-ban a deákii határ leírásában Togsun és IV. Béla királynak 1240-iki adomány levelében Teksze néven szerepel. A község 1439 körül a Taksonyi család birtoka lett s ezen időtől Taksony néven szerepel. Bővebben