Bély

A község a Felső-Bodrogköz keleti részén, a Sátoraljaújhely-Csap vasútvonal mentén (megállóhely) fekszik, Királyhelmectől 9 km-re délkeletre. Mellékút köti össze Kisdobrán keresztül a 79-es főút Királyhelmec-Ágcsernyő szakaszával, Tiszacsernyővel (3,5 km), valamint Nagytárkánnyal (4 km). Határának legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Kisdobra, délről Dámóc, délkeletről Nagytárkány, keletről Tiszacsernyő, északkeletről Battyán, északról pedig Bacska községekkel határos. Déli határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásával határának legdélebbi csücskét (9 hektáros területet) elveszítette (ma Dámóchoz tartozik). Bővebben

Népesség

1910-ben 1030, 1921-ben 1023, 1938-ban pedig 1090, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 13,6 % volt. 1991-re lakossága 1256 főre nőtt, majd 1991-2011 között további 17,4 %-os lakosságszámgyarapodás figyelhető meg (1256 főről 1474-re). Magyar többségét napjainkig megőrizte, 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 80,0 %-ról 70,3 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 19,4 %-ról 24,8 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

1214-ben a leleszi alapítólevélben említik először Beyle néven. A 13. században a Tőke család birtoka, a 14. században a Tőke, a Cigándi, a Tárkányi és az Agárdi családoké. A 15. században a Perényiek és a Bacskaiak is tulajdonosok a faluban. A 16. században több birtokosa volt, mint Vassai, Vékey, Palugyay, Paczóth, Járay, Doroszlay és a Horváth családok tagjai. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar tannyelvű alapiskola és magyar-szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Határában a környéken egyedülálló áfonyafarm működik. A parkkal körülvett, rokokó-klasszicista stílusú Sennyey-kastély 1781-ben épült. Szűz Máriának szentelt, neogótikus stílusú római katolikus kápolnája 1854-ben épült, a református templomot 1935-36-ban, a görög katolikus templomot az 1990-es években emelték.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÉLY. Magyar falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Zempléni járásban, határja mindenféle veteményt bőven hoz, szénája jó, de mivel elegendő legelője nintsen, sem fája, a’ második Osztályba tétettetett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bély, magyar-orosz falu, Zemplén vármegyében, 301 r., 332 g. kath., 17 ref., 30 zsidó lak., szép kastélylyal és angol kerttel, 417 hold szántófölddel, sok réttel és legelővel. F. u. b. Sennyei. Utolsó postája Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bély, egyike a vármegye legrégibb községeinek. Már a honfoglalás korában megerősített szláv fészek volt. Házainak száma 157, lakosaié, a kik mind magyarok, s ág. h. ev. és gör.-kath. vallásúak, 907. Legrégibb birtokosa a Tőke család volt, de 1411-ben már az Agárdiak is említve vannak. 1417-ben a Nagytárkányi és a Perényi családok osztozkodtak birtokán. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bély. Régi feljegyzések szerint már a honfoglaláskor lakott hely és szláv erősség volt. A szájhagyomány szerint Arpád fejedelem a Bely-nemzetségnek adta. A tatár elpusztította s 1341-ben újra népesült. Legrégibb birtokosának a Tőke-nemzetséget jegyezték fel s 1411-től említik itt az Agárdyakat is. 1417-ben a Nagytárkányiak és a Perényiek osztják meg egymás között. Bővebben