Berzéte

A község a Rozsnyói-medencében, a Sajó jobb partján, a Csermosnya-patak torkolatánál fekszik, a 16-os főút (Tornalja-Rozsnyó szakasz) és a Bánréve-Rozsnyó vasútvonal mentén, Rozsnyó központjától 4,5 km-re délnyugatra. A község határában található Rozsnyó vasúti pályaudvara. Mellékút köti össze Berzétekőrössel (2,5 km), Bakpusztánál ágazik el a Jólészen (5 km) át Hárskútra (11 km) vezető mellékút. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). 1976-1990 között Rozsnyóhoz tartozott. Területe (20,57 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-21: 20,60 km²).

Népesség

1910-ben 1171, 1921-ben 1105, 1938-ban pedig 1207, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után a belső telepítések során észak-gömöri szlovák telepesek érkeztek a községbe. Magyar többségét 2001-ig megőrizte, 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 68,4 %-ról 42,2 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 29,2 %-ról 47,8 %-ra nőtt az asszimiláció és a lakosság csaknem felét (46,5 %) alkotó roma lakosság nemzetiségváltása révén. Bővebben

Történelem

1243-ban, mint királyi birtokot, az Ákosok kapták adományként. Ekkoriban a Rozsnyói-medence egyetlen települése volt, tőle északra lakatlan vadon (gyepű) terült el. Innen indultak Szepes elfoglalására a gömörőrök és később is erre vezetett az átjáró út Szepes felé. A település létrejöttében fontos szerepe volt az aranybányászatnak is. 1293-tól a Máriássy család birtoka lett. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Határában épült meg 1955-ben Rozsnyó új vasútállomása, de a rozsnyói húsüzem, az Agrostroj gépgyártó vállalat és a tranzit gázvezeték központja is Berzéte kataszteréhez tartozik. Korai gótikus stílusban, a 13. században épült református temploma értékes műemlék, mai alakját a 17. század elején sorra kerülő újjáépítésekor nyerte el. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BERZÉTE. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Márjási Uraság, lakosai katolikusok is, de leg inkább reformátusok, és evang. fekszik Rozsnyótól északra, Szalócztól délre fél órányira, meszsze terjedő szántó földgyei vannak Sajó vize folyása mellett, ’s erdővel is bír; lakosainak egy része szekerességgel is keresi kenyerét a’ Rozsnyaiaknak portékáikat eladás végett horván. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Berzéthe, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Rozsnyóhoz délre 1/2 órányira: 386 kath., 825 ref. lak. Ref. anyatemplom. Lakosai főképen földmivelésből élnek és fuvaroznak. F. u. a Máriássy nemzetségbeliek, kiknek itt 3 kastélyuk van. Ut. p. Rozsnyó.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Odább van Berzéte csinos kis helység a Máriássy és Hámos családok kastélyaival. A tatárjárás előtt mint királyi kamarai birtokot Forrasztó néven nevezték. Temploma régi huszita templom; hajdan erősség volt; erre vall a templomot környező, kőrésekkel ellátott vastag kőfal. Itt van az Andrássy grófoknak egy vaskohója, mely 18.170 métermázsa nyersvasat termel évenként.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Berzéte, sajómenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely; 151 házzal és 1038 róm. kath. és ev. ref. vallású lakost számlál. Egyike a vármegye legrégibb községeinek s már a XIII. század elején koronabirtok volt. 1423-ban IV. Béla király Bebek Detrének és Fülöpnek adományozza. 1416-ban a Gömöry család az ura, majd nem sokkal ezután pelsőczi Nagy János kir. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Berzéte. 1243-ig a királyi birtokok közé tartozott a község. Ekkor adományozta IV. Béla Bebek Detrének és Fülöpnek. 1416-ban kapja meg a Gömöry-nemzetség, valamivel később pedig pelsőczi Nagy János tárnokmesteré lesz a birtok. Ezekben az okiratokban Castrum Berzethe néven szerepel a község. 1430-ban a Perényiek kapják meg Zsigmondtól. Ekkor már tekintélyes község volt Berzéte, amely az 1427-es kimutatás szerint 53 jobbágytelket számlál. Bővebben