Szilice

A község a Szilicei-fennsík középső részén, 530 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Rozsnyótól 20 km-re délre. A 16-os főútról Gombaszögnél (8 km) elágazó, Szádalmásra (16 km) vezető mellékút halad rajta keresztül. Több turistaút is átvezet a falun. Kiterjedt határának nagy része a Szlovák Karszt Nemzeti Parkhoz tartozik, mintegy felét erdő borítja, magas a rétek és legelők részaránya is. Bővebben

Közigazgatás

1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásakor területének 22,5 %-át elveszítette, területe 44,59 km²-ről 34,57 km²-re csökkent, azóta csak minimális mértékben változott (34,59 km²-re nőtt).

Népesség

1910-ben 993, 1921-ben 1000, 1938-ban pedig 954, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében népessége gyorsan csökkent, 1938-1991 között elvesztette lakosságának 28,3 %-át, 1991-2011 között több mint egyhatodát (népessége 684 főről 562-re csökkent). Magyar többségét napjainkig megőrizte, 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 94,4 %-ról 77,9 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 4,7 %-ról 11,9 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1376-ban "Szedlych" alakban történt. 1386-ban "Zedlyche", 1399-ben "Zethlyche", 1430-ban "Zylicza" néven említik. Neve a szláv sedlo (= nyereg) főnévből ered. Első ismert birtokosa 1399-ben Szalonnai István volt, később több tulajdonosa is volt, köztük a csetneki Bebek család. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar tannyelvű négyosztályos alapiskola és óvoda található. Református temploma 1526-ban épült késő gótikus-reneszánsz stílusban, erődfalai 16. századiak, a 18. században barokk, majd a 19. században klasszicista stílusban építették át. Szilice a Szilicei-fennsík turistaútvonalainak csomópontjában fekszik. A község határában található a Szilicei-jégbarlang, mely a mérsékelt éghajlati öv legalacsonyabban, 503 m tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő jégbarlangja, mintegy 1100 m hosszú. Környékén, a Szilicei-fennsíkon számos karsztképződmény található (Szilicei-barlang, Barazdalás).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZILICZE. Magyar falu Torna Várm. lakosai leginkább reformátusok, fekszik Rozsnyóhoz 1 mértföldnyire; határja hegyes, jégbarlangja nevezetes, vagyonnyai középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szilicze, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, Pelsőczhöz keletre 1 1/4 mfdnyire: 103 kath., 674 ref., 5 zsidó lak. Ref. anya, kath. leány szentegyház. Hegyes és erdős határ. Keletre mintegy 1/4 órányira a magas sólyomkői hegyen van egy régi omladozott vár. De legnevezetesebbé teszi ezen helységet az ugy nevezett ledniczei barlang, melly a faluhoz nyugotra csak csekély távolságra esik. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Pelsűcztől keletre van a sziliczei fensík. Szilicze helységtől délnyugat felé van a sziliczei jégbarlang vagy Lednicze. Hegytorokhoz hasonló bejárása befelé nagy csarnokká tágúl. A barlangot egy nagy sziklatömb két részre osztja. Fenekét és nyáron át oldalfalait is jég borítja, különösen, ha a tél és tavasz esős volt. Érdekesek benne a jéggé fagyott vízesések, a falakról lefüggő óriási jégképződmények. Ezt a barlangot azonban járható útak hiánya miatt még kevesen látogatják.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szilicze, a hasonnevű fensíkon fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 183 házzal és 1048 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka várának tartozéka volt. Későbbi földesurai a Thököly, Nyáry, hg. Eszterházy, Gyulay, Radvánszky, Hámos és Czékus családok, de felerészben az Andrássyak is, most pedig Andrássy Dénesnek és Gézának van itt nagyobb birtoka. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szilice. A községhez tartozó kaiterületi lakott hely: Kisfalu. A község területe 6006 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 954.