Boly

A község a Bodrogköz szlovákiai részének északi részén, a Ticce-patak jobb partján fekszik, Királyhelmectől 6,5 km-re északnyugatra, Sátoraljaújhelytől 27 km-re északkeletre. Országutak kötik össze Körtvélyessel (9 km), Lelesszel (7 km) és Királyhelmeccel. Határa sík, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, északi részén a Latorca árterét erdő borítja. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1950 után Bés határának egy részét (a Latorca régi és új medre közé eső területet) Bolyhoz csatolták, területe ezzel 15 %-al gyarapodott (10,96 km²-ről 12,60 km²-re).

Népesség

1910-ben 728, 1921-ben 760, 1938-ban pedig 824, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét napjainkig megőrizte, bár 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 92,6 %-ról 83,7 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 7,1 %-ról 15 %-ra nőtt. 1991-2011 között népessége stabilan alakult, 3,3 %-os lakosságszámnövekedés figyelhető meg ebben a 20 éves időszakban (702 főről 725-re). Bővebben

Történelem

A mai települést 1221-ben Bol néven említik először. 1332-ben már állt román stílusú temploma, melyet a pápai tizedjegyzék említ. 1337-ben már mai magyar Boly nevén szerepel. A 14. században a Bolyi család elszegényedett ágának birtoka. A 15.–16. században gyakran változtak birtokosai. 1419-ben Cseke György és Imreghi András birtoka. 1439-ben az Újfalussyak, 1443-ban a Csebyek, 1475-ben a Nagyok, 1487-ben a Széchyek a tulajdonosok. Bővebben

Mai jelentősége

A községben teljes szervezettségű magyar alapiskola és óvoda működik. Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű, 1828-ban klasszicista stílusban alakították át. Református temploma 1968-1971 között épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BOLY. Elegyes lakosú falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Klobusiczky Uraság, határja mindenféle gabonát bőven hoz, réttyei jók, és hasznosak, legelője elegendő, vagyonnyait eladhattya, Újhelyben, Zemplénben, Helmeczen, mind a’ kétféle fája elég; első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bolly, magyar falu, Zemplén vmegyében, Leleszhez nyugotra 1/2 mfdnyire: 165 r., 184 g. kath., 148 ref., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizimalom., 780 hold termékeny szántóföld. F. u. gr. Klobusiczka. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Boly, bodrogközi magyar kisközség 150 házzal és 737, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája van, távírója Királyhelmecz és vasúti állomása Perbenyik. Ősi község, mely a honfoglaláskor már megült hely volt. 1403-ban Zsigmond király Pányi Ferencznek és fiának adományozza. 1419-ben Cseke György és Imreghi András az urai, de 1439-ban Ujfalussi Detrét iktatják egyes részeibe. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Boly, v. Zemplén vm. (Bol

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Boly. Okleveles nyomára elsőnek 1403-ból bukkanunk, mikor is Zsigmond király a Pányiaknak adományozza. A XV században a Cseke-, Imreghi-, Ujfalussy-, Csebey-, Magnus, Nagy-, Széchy-, Tárczay-, a XVI. században a Bayoni, Turóczy-, Némethy-, Beyczi, Atyay, Bey, Zobonya-, Zalatnoky-, Alpáry-, Csebey-, Farkas-, Vinnay-, Rákóczi-, a XVII. században a Bernáth-, Barkóczy-, Klobusitzky-család a földesura, majd a Szirmay grófoké lett. Bővebben