Szádalmás

A község a Tornai-medence nyugati részén, a Tornai Felső-hegy (Szádelői-karszt) déli, valamint a Tornai Alsó-hegy (az Aggteleki-karszt keleti része) északi lábánál, 235 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a 16-os országos főút és a Rozsnyó-Torna vasútvonal (megállóhely) mentén, Rozsnyótól 17 km-re délkeletre, Szepsitől 26 km-re nyugatra. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). Területe 1910-hez képest (24,55 km²) 9 hektárral csökkent (24,46 km²-re) .

Népesség

1910-ben 853, 1921-ben 921, 1938-ban pedig 905, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte, bár 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 88,6 %-ról 80,4 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 11 %-ról 16 %-ra növekedett. Ebben a 20 éves időszakban a lakosságszám 7,8 %-os csökkenése (876 főről 808-ra) figyelhető meg. A lakosság 46,8 %-a református, 41,5 %-a pedig római katolikus vallású, 1938-ban még 21 izraelita vallású lakosa is volt a községnek.

Történelem

1234-ben "Almás" néven említik először. A falu valószínűleg a 13. században keletkezett, a 14. században már állt gótikus temploma. Torna várának uradalmához tartozott, majd a 16. századig a Bebekek birtokaként a pelsőci uradalom része. Később a szádvári uradalom része, majd köznemesi község. Lakossága 1550 körül református hitre tért, később az ellenreformáció hatására vegyes, református-katolikus község lett (katolikus plébániáját 1698-ban alapították újra), református lakói Körtvélyes leányegyházát alkották 1783-tól. Bővebben

Mai jelentősége

A községben teljes szervezettségű, magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola, valamint magyar nevelési nyelvű óvoda található. Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma a 14. század második felében épült gótikus stílusban, klasszicista stílusú református temploma 1797-98-ban épült. Az Alsó-hegyen számos zsomboly és más karsztjelenség található, legismertebb közülük az Óriás-zsomboly.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ALMÁS. Magyar falu Torna Vármegyében, nevezetét Almássaitól vette, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, és más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornától egy mértföldnyire, egy völgyben gyönyörű helyen. Határbéli földgye mindenféle gabonát terem, réttye sarjút is hoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, legelője elegendő, fája mind a’ kétféle, első Osztálybéli bora, makkja, ’s gazdag gyümöltsös kertyei a’ határban, a’ szőlők alatt pedig káposztás földgye, ezen kivűl a’ községnek 12. kaszás alá való réttye, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Almás, magyar falu, Abauj-Torna vgyében, Tornához nyugotra 2 mfdnyire: 390 kath., 298 reform. és evang., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas szőlőhegy. Sok gyümölcs, különösen szilva és alma. Termékeny határa jó buzát s káposztát terem; rétje kétszer kaszálható; erdeje van. A falu a tornai kies völgyben fekszik, s itt visz el a Kassáról Rosnyóra vivő országút, melly már most a szoroskői szorulatot elkerülvén, egyenesen Hárskútnak tart, s kősziklákba bevágva, roppant szorgalommal, mesterséggel, és költséggel készült. F. u. nagyobb részt h. Eszterházy, kinek itt több szép gazdasági épülete, s nagy pinczékkel ellátott magtára van. A helység 16 1/4 egész urbéri telket számlál. Ut. p. Rosnyó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Almás (Torna-Almás), körjegyzőség székhelye; van 155 háza és 832 magyar lakosa, postája. Itt van Harsányi József nagybirtokos csinos úrilaka.

Magyar Katolikus Lexikon

Szádalmás, Almás, v. Abaúj-Torna vm. (Jablonov nad Turňou, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. tornai esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Tp-át 1397 e. a Szentháromság tiszt-ére sztelték, a mait 1500: építették. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1698: alapították újra. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Lakói 1940: 357 r.k., 3 g.k., 3 ev., 495 ref., 19 izr., össz. 877; 1991: össz. 876, m. 776 (88,58%); 2001: össz. 860, m. 746 (86,74%). ** / Némethy 1894:325. - Gerecze II:65. - Schem. Ros. 1913:75. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szádalmás. Azelőtt Almás. Eredete és története ismeretlen. A község területe 4250 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 905.