Buzita

A község a Cserehát északi lejtőin, a Kanyapta-medence déli peremén fekszik, Szepsitől 12 km-re délkeletre, Kassától 32 km-re délnyugatra. Mellékutak kötik össze Szepsivel, Nagyidával (11 km), Restével (3 km) és Kenyheccel (15 km), valamint a magyarországi Büttössel (10 km) és Szemerével (11 km). A közvetlenül a falu mellett húzódó államhatár csak 2006 óta átjárható. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásával határának 37,7 %-át elveszítette, területe 31,90 km²-ről 19,86 km²-re csökkent.

Népesség

1910-ben 1088, 1921-ben 938, 1938-ban pedig 1065, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége 12,6 %-al nőtt (1061 főről 1195-re). 1945 után a belső telepítések során közép- és kelet-szlovákiai szlovák családok költöztek a községbe. Magyar többségét napjainkig megőrizte, de a vidékre jellemző erőteljes asszimiláció itt is érvényesült, ebben a 20 éves időszakban a magyar nemzetiségűek aránya 76,8 %-ról 52,5 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 20 %-ról 35,6 %-ra emelkedett. Bővebben

Történelem

1262-ben villa Bozita néven említik először. Neve valószínűleg a szláv Božeta névből eredeztethető, utalva a 11. században élt Fancsal nádor apjára, akinek neve Bozete volt. A falu a tatárjárás alatt elnéptelenedett, viszont a 14. században már többször ülésezett itt Abaúj vármegye képviselőtestülete. Kezdetben az Aba nemzetségbeli Kardos család birtoka volt, ám miután a család kegyvesztett lett, a király Buzitai Balázsnak adományozta a községet, később a Szentimreyeké lett. Bővebben

Mai jelentősége

A községben teljes szervezettségű magyar alapiskola és óvoda található. Szent Keresztnek szentelt római katolikus temploma 1786-97-ben épült klasszicista stílusban, református temploma 1805-ben épült. A Szentimrey-kastély 19. századi klasszicista stílusú építmény.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BUZITA. Buzitze, Buzics. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kassátol egy, és negyed rész mértföldnyire, minden elegendő javai lévén, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Buzitha, magyar falu, Abauj vgyében, Kassához 1 órányira; felemelkedett helyen a Kanyapta mocsár mellett; 807 r. kath. 129 g. kath., 8 evang., 176 ref., 28 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplomok. Szántófölde meglehetős; erdeje derék; vizimalma van, de ivó vize rosz. F. u. Szentimrey, Korponay, Pongrácz, Szeldmayer s m.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

E kies hegyaljban sűrűn sorakozó faluk mindenikében találunk egy, vagy több érdekes udvarházat, melyek némelyike a kastély nevet is megérdemli; így Alsó-Láncz községben Hedry József kastélya, odább Buzita népes faluban Szentimrey Gellért nagy ódon udvarháza, melynek alakján és régiségén kivűl különösebb nevezetességet adnak a benne őrzött becses gyűjtemények: nagy számú régi festmények, XVI., XVII. s XVIII. századból való érdekes nyomtatványok, kézíratok, stb.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Félórányira kelet felé fekszik Buzita község körjegyzőséggel, 204 házzal, 1203 magyar lakossal. Postája magának van, távirója Nagy-Ida, vagy Szepsi. Itt van Szentimrey Gellért nagybirtokos régi kastélya, mely már kétszáz évvel ezelőtt is a család birtokában volt. Ódon, nagy, érdekes épület, tágas lakosztályokkal. Sok régi festményt és nyomtatványt találunk itt megőrizve, többek közt egri, lőcsei, bártfai, kassai, nagyszombati, pozsonyi stb. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Buzita, v. Abaúj-Torna vm. (Buzica, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1262: Bozita. Szt Kereszt felmagasztalása tp-át 1332 e. építették, a pbnia 1334: „virágzott”. Lakói 1550 k. ref-ok lettek, 1740: alapították újra. A visszaszerzett tp. szűknek bizonyult, Bárczy Imre és neje, Lánczy Zsuzsanna 1786: új tp. alapkövét tétette le, gr. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Buzita. Már az őskorban lakott hely, amit a határában feltárt bronzkori leletek bizonyítanak. A tatárjárás után telepítették németekkel. 1249ben IV. Béla kiváltságokat adott lakóinak. 1262-ben V. Istvántól Prêchât (Perecsét) kapták, de 1263-ban ez a birtok visszakerül a jászóvári konvent kezére. Mátyás király buzitai Magyar Balázsnak adományozza. Ennek hősi elhunyta után 1497-ben a király a Vid-nemzetségbeli Kardos Cherubinnak adományozza. Bővebben