Szenc

Szenc a Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Vízköz és a Nagyszombati-hátság kistájak határán, fekszik, Pozsonytól 26 km-re keletre, Nagyszombattól 24 km-re délnyugatra, Somorjától 26 km-re északra, Galántától 29 km-re nyugatra. Határa a Feketevíztől (125 m) a szőlőhegyen (169 m) át a Nagyszombati-hátság részét képező Szent Márton-erdőig (200 m) terjed. Bővebben

Közigazgatás

Szenc a Nagyszombati kerület Szenci járásának székhelye 1996 óta. 1960-ban kapott városi rangot. 1920-ig nagyközségként (1480-1871 között mezővárosként) Pozsony várnegye Szenci járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Galántai járáshoz tartozott, 1949-1960 között a helyreállított Szenci járás székhelye, 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Az elsősorban kereskedelmi jellegű kisváros népessége 1910-1950 között csak lassan növekedett (1910-ben 3915, 1950-ben 5899 lakosa volt). 1910-ben a lakosság 93,4 %-a volt magyar nemzetiségű, a város a második világháború végéig magyar többségű maradt (a szomszédos Pozsonyboldogfával és Rétével együtt a magyar nyelvterület északi határán fekszik). A szlovákok aránya 1921-ben 16,2 % volt. Bővebben

Történelem

A város első írásos említése "Synci" alakban Roland pozsonyi gróf 1252. november 25-én kelt határkijelölő oklevelében történt. A következő írásos említés Károly Róbert 1326. december 18-án kiadott, Bél falu határait megújító oklevelében található, melyben a szenci Szent Miklós templomot is megemlíti. Szenc a 15. század második felében már német lakosságú mezőváros (Wartberg), privilégiumait Hunyadi Mátyástól kapta. Bővebben

Mai jelentősége

Szencen számos oktatási intézmény működik, köztük a magyar tanítási nyelvű Szenczi Molnár Albert Alapiskola és a szintén Szenczi Molnár Albert nevét viselő magyar gimnázium. Építő- és élelmiszeripara, idegenforgalma jelentős, határában logisztikai központ és két napkollektoros erőmű is működik. Szőlőtermesztéséről is híres. Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült, mai formájában barokk stílusú (1740). Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZENCZ. Semptz, Wartberg. Magyar Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik N. Bélnak szomszédságában. Ispotállya, és Árvákat nevelő háza is vagyon; határja jó termésű, vagyonnyai külömbfélék, búzája szép terem, erdője van a’ Sz. Mártoni részen; Körém puszta ide tartozik, fekete vize nedvesíti; piatza Pozsonyban, Modorban, és Bazinban. Születése helye némelly nevezetes Magyar Tudósoknak. Lásd felőle Horányit in Memoria Hungarorum. Rosenbacher Ferentz, Piárista Szerzetbéli Atya is itt született, a’ ki Magyar Grammatikát, ’s a’ t. írt.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szencz, (Wartberg, Szenecz), magyar m. v. Poson vmegyében, Posonhoz 3 mértfdnyire a N.-Szombati országutban. Számlál 1630 kath., 41 evang., 69 zsidó lakosokat. Van itt egy kath. paroch. templom, synagoga, derék vendégfogadó, s több urasági tiszti lakás, épület, bolt, sat. Határa keletfelé rónaság s termékeny; nyugotra vagyon 2-ik osztálybeli bort termő szőlőhegye, s a Szent-Márton erdeje, melly fasorokkal van keresztül hasitva, s benne szép vadászatok esnek. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A szempczi járás fő helye Szempcz nagyközség, melyhez Kerény népes puszta is tartozik. Van 3.315 magyar lakója, gazdag földmívelése és baromtenyésztése, valamint takarékpénztára. Történetileg arról nevezetes, hogy 1619-ben október 14-ikén itt verte meg Bethlen Gábor Tiefenbach tábornok hadait. Szenczi Molnár Albert, XVII. századi híres zsoltárfordítónk és nyelvészünk itt született.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szempcz, a Mátyusföld szélén fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 512 és róm. kath. vallású lakosaié 3552. Első ízben 1310-ben találkozunk vele Villa Zench néven. Mátyás király alatt már mezőváros és ekkor és Székely Magdolna 29-29 portával vannak bejegyzve. 1651-ben Mártonfalvi Oppidum Zempcz néven említik. Az 1553-iki portális összeírásba Báthori András Ádám itteni kúriáját Perschitz Péternek zálogosítja el. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Szenc, Szempc, v. Pozsony vm. (Senec, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Ciffer, Csataj, Cseklész, Egyházfa, Erzsébetkápolna, Magyarbél, Nagyfödémes, Nagyjóka, Pozsonyboldogfa, Pozsonyivánka, Pozsonysárfő, Pusztafödémes, Vedrőd. - 2. plébánia. 1390: már létezett. Tp-át Szt Miklós tiszt-ére szent., a mait 1633: építették. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szenc. Azelőtt Szempcz. Okleveles első nyomát 1310-ből találjuk s ez idő ben Villa Zemch alakban írták. Mátyás király alatt vásárjoggal bíró város. A XVI. században Báthori András a földesura. Egy évszázad múltán azonban a Balogh- és Méhes-család bírja. Később kincstári tulajdon, majd az Esterházy grófok kezére kerül s az összeomlás előtt legnagyobb birtokosa gróf Esterházy Mihály volt. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Szenc nk. galántai járás. Régen Szempcnek nevezik. 1310-ben Villa Zemeh. Hunyadi Mátyás alatt vásárjoggal bíró város. A XVI. sz.-ban Báthori András a földesura. Később kincstári birtok, majd az Esterházy grófoké. A község szülötte Szenei Molnár Albert. Mária Terézia alatt piarista gimnázium a Kis Stiftnek nevezett épületben. A Nagy Stiftben női fegyintézet, majd árvaház. Bővebben

Szenczi Molnár Albert - Kunits Mihály - Matolay Zoltán - Paxy László - Farkas Jenő - Csermák József - Both Bálint - Popély Gyula - Balajti Árpád