Felsőtúr

A község az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi pereménél, a Korponai-erdő déli lábánál, a Korpona-patak völgyében fekszik, Ipolyságtól 6 km-re északra, Palásttól 6 km-re délnyugatra. Mellékút köti össze Palásttal, valamint a szomszédos Nagytúron (2 km) keresztül Ipolysággal. Északnyugatról Szalatnya, nyugatról Kistompa, délről Nagytúr, keletről Ipolyság (Tesmag katasztere), északról pedig Palást határolja. Területének nagyobb része mezőgazdaságilag művelt, mintegy egyötödét pedig erdő borítja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (12,97 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910/1938: 12,98 km²).

Népesség

1910-ben 621, 1921-ben 583, 1938-ban pedig 681, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 8,7 %, 1930-ban 22,9 % volt. 1945 után magyar lakosságának 14,4 %-át kitelepítették, de magyar többségét napjainkig sikerült megőriznie (1961-ben 70,9 %, 2011-ben 62,6 %). 1991-2011 között lakossága 8,3 %-al csökkent (660 főről 605-re), a szlovák nemzetiségűek aránya ezzel párhuzamosan 27,1 %-ról 34,9 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

Első okleveles említése Tur alakban 1156-ból származik, annak kapcsán, hogy Márton érsek a falu dézsmáját az esztergomi káptalan javadalmai közé utalta. A tatárjárás után a község erőteljes virágzásnak indul, amiről a pápai tizedszedő-jegyzékek is tanúságot tesznek. Később 1332-ben a pápai tizedjegyzékben szerepel, amely István nevű papját is említi. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található, határában kőbányászat folyik és napkollektoros erőmű működik. Szent Jakabnak szentelt római katolikus templomát 1693-ban építették reneszánsz stílusban, 1865-ben átépítették. A faluban több régi kúria is fennmaradt (két Pongrácz-kúria, Nedeczky- és Móser-kúriák).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Túr, Felső Túr, Közép Túr. Három Magyar falu Hont Várm. földes Uraik külömbfélék, lakosaik katolikusok, és másfélék is, földgyeik meglehetősek, legelőjök elég van, szőlőhegyeik középszerű borokat teremnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tur, (Felső vagy Nagy), magyar falu, Honth vmegyében, 472 kath., 9 evang. lak. Kat. paroch. templom.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ipolyságtól éjszakra, a Korpona völgyében fekszenek sorjában: Kis-, Közép-, Felső-Túr és Palást. E négy község termékeny vidéke a megye legszebb részeinek egyike. A hármas Túron jó bor és jó dohány terem. Ismert szólás-mondás a megyében, hogy: túri bor – úri bor. E falvakat több kastély is díszíti.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsőtúr, a Korpona-patak mellett fekvő magyar kisközség, 91 házzal és 558 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Ipolyságon, postája helyben van. A vármegye legrégibb helységei közé tartozik, melyről már 1156-ban találunk okleveles följegyzést, a mikor Márton érsek a falu dézsmáját az esztergomi káptalannak adta. A pápai tizedszedők 1332-37. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Felsőtúr, v. Hont vm. (Horné Turovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. drégelyi esp. ker-ében. - 1156: Tur. Tp-át 1332 e. id. Szt Jakab ap. tit. sztelték, a mait 1693: építették. Anyakönyvei 1693-tól. Anyanyelve m. - Lakói 1910: 586 r.k., 17 ev., 10 ref., 8 izr., össz. 621; 1940: 666 r.k., 12 ev., 2 izr., 2 egyéb vall., össz. 682; 1970: össz. 793, 71,1%-a m.; 1991: össz. 660, m. 480 (72,73%); 2001: össz. 621, m. 422 (67,95%). ** Némethy 1894:90. - Schem. Strig. 1917:39. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőtúr. Már első Árpádházi királyaink idejében fenáll. Első okleveles említése 1156-ból származik, annak kapcsán, hogy Márton érsek a falu dézsmáját az esztergomi káptalan javadalmai közé utalta. A tatárjárás után a község erőteljes virágzásnak indul, amiről a pápai tizedszedőjegyzékek is tanúságot tesznek. A XV. században Nagy Thür alakban szerepel okleveleinkben és ezidőtájt a Vajda- és Jánoki-családok birtokában találjuk. Bővebben

Pongrácz Lajos - Pongrácz Anna - Pongrácz István - Pongrácz László - Zubovics Fedor - Pongrácz Elemér