Ipolyszakállos

A község az Alsó-Ipolymente kistájon, az Ipoly bal partján fekszik, Párkánytól 30 km-re északkeletre, Ipolyságtól 22 km-re délkeletre, Lévától 35 km-re délkeletre, az 564-es (Léva-Párkány) út és a Csata-Ipolyság vasútvonal (megállóhely) mentén, az Egeres-patak torkolatánál. Határának nyugati része dombos és részben erdős, keleti része pedig sík, mezőgazdaságilag művelt terület. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1923 között az Ipolypásztói járáshoz, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. Bővebben

Népesség

1910-ben 1117, 1921-ben 1253, 1938-ban pedig 1220, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar lakosai mellé a második világháború utáni belső telepítések során lengyelországi szlovák telepeseket költöztettek, de magyar többségét megőrizte (1961-ben 87 %). 1938-1991 között népességének 25,6 %-át elveszítette. 1991-2001 között további 5,2 %-al csökkent népessége (908 főről 862-re), 2001-2011 között stagnálás figyelhető meg, ugyanakkor a szlovák nemzetiségűek aránya több mint duplájára ugrott (12,9 %-ról 26,9 %-ra). A lakosság 14,2 %-a a roma etnikumhoz tartozik. A lakosság túlnyomó többsége (82,3 %) római katolikus vallású.

Történelem

A határában feltárt leletek tanúsága szerint már a kőkkorszakban lakott volt. Első ízben 1236-ban említik Possessio Zakalos alakban, majd 1299-ben ugyanígy. 1386-ban Sakalosként, 1437-ben Zakalosként ismert. 1437-ben Zsigmond király elzálogosítja Lévai Cseh Zsigmondnak. 1544-ben 48 portája volt. 1715-ben malom, 21 lakott és 14 üres ház állt a településen. Bővebben

Mai jelentősége

Az Alsó Ipoly-völgy központi községe, magyar és szlovák alapiskolával, és magyar nevelési nyelvű óvodával. Jézus szívének szentelt római katolikus temploma a 17. században épült barokk stílusban, evangélikus-református temploma (1827-32) klasszicista stílusú. A községben neoklasszicista stílusú kastély (1888) és 2002-ben megnyílt tájház is található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZAKÁLLOS. Magyar, és tót falu Hont Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Petrecsényhez egy mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, réttye, legelője hasznos.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szakállas (Ipoly), magyar f., Honth vmegyében, az Ipoly jobb partján, 537 kath., 86 evang., 15 reform. lak. Kathol. paroch. templom. Határja első rendü, van sok buzája, bora, marhája, juha, tölgyes erdeje, vizimalma. – F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Esztergom 4 óra.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Odább Bél, majd Ipoly-Szakállos községet érjük, melynek 1.113 lakosa van.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ipolyszakállos, magyar kisközség, 193 házzal és 1164 róm. kath. és ág. h. ev. lakossal; vasúti állomása, postája és távirója van helyben. Körjegyzőségi székhely. Már az őskorban települt hely volt, a mit a határban talált régiségek bizonyítanak. A községről már 1299-ben oklevél emlékezik meg, mely Possessio Zakalos névvel jelöli meg a falut. 1437-ben Lévai Cseh Zsigmond erdélyi vajda zálogba kapta Zsigmond királytól. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Ipolyszakállas, v. Hont vm. (Ipelsky Sokolec, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. kemencei esp. ker-ében. - Tp-át 1397 e. ismeretlen tit-ra sztelték. Mai Jézus Szíve tp-át 1700 e. építették. Kegyura 1880: Huszár István. Anyakönyvei 1714-től. Anyanyelve m. Filiái 1917: Ipolybél, Lontó. - Lakói 1910: 892 r.k., 3 g.k., 125 ev., 66 ref., 31 izr., össz. 1117; 1940: 1085 r.k., 1 g.kel., 116 ev., 67 ref., 14 izr., össz. 1283; 1991: össz. 908, m. 800 (88,11%); 2001: össz. 862, m. 744 (86,31%). ** Némethy 1894:115. - Schem. Strig. 1917:48.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ipolyszakállos. A határában feltárt leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban megült hely. Oklevéltárunkban Possessio Zakalos alakban szerepel elsőízben neve. (1299). 1437-ben Zsigmond király elzálogosítja Lévai Cseh Zsigmondnak. A XIX. század elejéig az Esterházy-uradalom tartozéka volt, majd vétel útján a Huszárcsalád birtokába kerül. A község területe 3123 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1220, túlnyomóan r. kath.