Osgyán

A község a Losonci-medence északkeleti peremén, az Osgyáni-dombság nyugati lábánál, a Szuha patak bal partján fekszik, a 16-os országos főútvonal (Losonc-Rimaszombat közötti szakasz) és a Poltár-Rimaszombat vasútvonal (2000-ben a forgalom megszűnt) mentén, Rimaszombattól 11 km-re nyugatra, Losonctól 19 km-re keletre. Mellékút köti össze Fazekaszsaluzsányon (4 km) keresztül Cserepessel (7,5 km). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás), ebben az időszakban északi határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között (Istenhegy, Molnárkapuszta és a Fazekaszsaluzsány szomszédságába eső határrész Szlovákiához került, ugyanakkor Susány határának egy része Magyarországhoz). Területe 1910-21-hez képest (36,66 km²) 1,4 %-al gyarapodott 1949 után (37,17 km²-re) , amikor Susány határának egy részét Osgyánhoz csatolták. 1938-1945 között területe 36,01 km² volt).

Népesség

Osgyán a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. A 18. században betelepített szlovák lakossága a 19. század végére zömében magyarrá vált. 1910-ben 1429, 1921-ben 1373, 1938-ban pedig 1219, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 23,5 % volt. A két világháború között a csehszlovák földbirtokreform keretében, majd 1945 után a belső telepítések során szlovák kolonisták telepedtek le a községben, melynek etnikai arculata a 20. Bővebben

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bükki kultúra és a nagyrévi kultúra nyomai kerültek elő a községben. A bronzkorból a pilinyi kultúra hamvasztásos sírjait tárták itt fel. A település a 13. században keletkezett, első említése 1265-ben történt. A falut és plébániáját 1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Osyan” alakban említik. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda működik. Határában radarállomás és két napkollektoros erőmű található. Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1768 és 1774 között rokokó, evangélikus temploma pedig 1825-ben klasszicista stílusban épült. A Malatinszky-kúria 1800 körül szintén klasszicista, a Farkas-kúria a 19. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

OSGYÁN. Ozdanitz. Népes magyar mező Város Hont Várm. földes Uraik B. Lusinszky, Korompai, és több Uraságok, kiknek szép Kastellyokkal ékesíttetik, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik kies helyen, Szuha vize mellett, Apátinak, és Magyar Hegymegnek szomszédságában; határjában szántó földgyei három nyomásra vagynak osztva, kivált trágyázás után minden féle veteményt meg terem; gyümöltse sok van, réttyei nagyok’s kétszer kaszálhatók, erdeje meszsze ki terjedő, makk, és gubits termésre igen alkalmatos, jó tserép edényeket is készítenek némelly lakosai.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Osgyán, magyar falu, Gömör és Kis-Honth vmegyékben, ut. p. Rima-Szombathoz nyugotra 2 órányira a pesti postautban: 491 kath., 758 ev., 43 ref. lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Kastély egy dombon igen szép kilátással. Termékeny határ. A földesurak szőlőt is ültettek. Hajdan itt nevezetes evang. gymnasium volt, mellyet Osgyánnak örökös urai, a Bakosok alapitottak tulajdon várkastélyukban, most a gramm. oskolára olvadt le. F. u. a Bakos örökösök, u. m. báró Luzsinszky, Battik s m. t.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Rimaszombattól nyugati irányban a vízválasztó dombon túl Osgyán községet érjük lejtős dombok alján, csinos úri kastélyaival. A helység fölött büszkélkedik a Luzsénszky bárók XVI. századbeli várkastélya, hajdan a Bakos nemzetség tulajdona. Némethy Balázs hajdúi itt ütköztek meg Básta császári tábornok seregével 1604-ben s Básta innen indúlt a megye földúlására. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Osgyán, Nógrád vármegye határán fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 252 házzal és 1455 róm. kath. és ág. ev. h. vallású lakossal. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében szerepel Osyan alakban. Várát a husziták elfoglalták, de Mátyás király 1460-ban kiűzte őket innen és a várat visszafoglalta. Hajdan az Orlay család volt az ura. A XVI. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Osgyán, v. Gömör-Kishont vm. (Ožd

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Osgyán. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bába völgy. Kerekrét, Kishegymeg, Pást, Szépbokor, Zabzó, Zsidó. A község területe 6257 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1219.