Nagykürtös

A város az Ipoly-medence északkeleti, a Balassagyarmati-medence északi peremén, a Kürtös-patak (Krtíš) mentén, a Nógrádszentpéteri-dombság délnyugati és a Korponai-erdő déli lábánál, 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Balassagyarmattól 19 km-re északra, Kékkőtől 4,5 km-re délre, Losonctól 35 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 46 km-re északkeletre. Bővebben

Közigazgatás

Nagykürtös 1968 óta város és egyben a Nagykürtösi járás székhelye (1996 óta a Besztercebányai kerület részeként). 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Kékkői járásához (1872-1913 között a Balassagyarmati járáshoz) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1960 között a Kékkői, 1960-1968 között pedig a Losonci járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Garammenti megye, Kékkői járás). Bővebben

Népesség

Nagykürtösnek 2011-ben 12 999 lakosa volt, a járás legnépesebb (és Kékkő mellett másik városi rangú) településeként, itt élt a járás népességének 28,5 %-a. Népességének 74,2 %-a volt szlovák és 5,0 %-a (645 fő) magyar nemzetiségű. A magyar anyanyelvűek aránya (6,2 %, 810 fő) egynegyedével meghaladta a magyar nemzetiségűekét. Az 1942-ben alig 755 lakosú község 1950 után a bányászat és az ipar fejlesztésével nőtt várossá, 1970-ben 4425, 1980-ban már 9058 lakosa volt, 1991-ben pedig elérte népességének maximumát 14 212 fővel. Bővebben

Történelem

A Kürtös-patak mentén létrejött, nevét a patakról kapó Kürtös település első írásos említését a királyi kancellária által 1245-ben kibocsátott oklevélben találjuk „Curtus” alakban, melyben az ipolysági kolostort erősíti meg a király birtokaiban. A néphagyomány a patak nevét Lehel vezér kürtjéből eredezteti. A középkorban a divényi uradalom része volt. Bővebben

Mai jelentősége

Nagykürtösön, mint járási székhelyen, fontos közintézmények egész sora található (kórház, könyvtár, járási bíróság stb.). Bár a Nagykürtösi járás lakosságának több, mint egynegyede magyar nemzetiségű, a városban csak szlovák nyelvű oktatási intézmények (három alapiskola, egy gimnázium és egy szakközépiskola) találhatóak. Bányászata 2015-ben megszűnt, gépiparát ma egy, a volt motorgyár területén autóalkatrész-üzemet létrehozó multinacionális vállalt (SAM automotive) képviseli. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis és Nagy Kürtös. Elegyes tót faluk Nógrád Várm. Kis Kürtösnek földes Urai G. Sándor, és több Uraságok, fekszik ez Szklabinyához közel, és annak filiája, Nagy Kürtösnek pedig földes Urai Csemniczky, és töb Uraságok, fekszik ez Alsó Palojtához közel, és annak filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik néhol soványasak, vagyonnyai meglehetősek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagy-Kürtös, Nógrád m. tót falu, a Kürtös sebes patakja mellett, melly gyakran megárad. Számlál 104 kath., 563 evang. lak. Evang. anyatemplom. Több szép uri lakhelyek. F. u. Ambrózy, Csemiczky, s m. t. Ut. p. B. Gyarmat.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Zsély és a hozzá tartozó Sósár között széles terjedelmű rétség nyúlik fölfelé, melyet az Ipolyba ömlő Kürtös pataka hasít hoszszában. A Kürtös patak völgyén fekszenek Újfalu, Kis- és Nagy-Kürtös helységek régi nemesi kuriákkal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagykürtös. A kürtösi völgyben fekvő kisközség. Házainak száma 146, lakosaié 844, a kik vegyesen magyarok és tótajkúak s túlnyomóan ág. ev. vallásúak. Postája Kiskürtös, távírója és vasúti állomása Balassagyarmat. Már a középkorban fennállott, de írott adataink csak a XVI. századtól kezdve vannak e községről. Az 1562–1563. évi török kincstári adószámadáskönyvekben a nógrádi szandzsák helységei között szerepel 24 adóköteles házzal, 1579-ben pedig 31-gyel, 1593-ban felszabadult a török hódoltság alól. Bővebben

Helységnévtár

Kürtös (nagy) (Welki Krtys), [Darvaska vagy Gyulaháza, Prodolina], rk. 315 Alsó-Palojta (Hontm.), ÁG. 491 Bánya, izr. 12 Balassa-Gyarmat.