Ipolybalog

A község a Balassagyarmati-medence részét alkotó Középső Ipoly-völgy kistájon, az Ipoly jobb partján, a Galamia-patak torkolatánál, az 527-es (Ipolyság-Nagykürtös) út mentén fekszik, Ipolyságtól 19 km-re keletre, Balassagyarmattól 16 km-re nyugatra. Határa csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Ipolynagyfalu, északról Ipolynyék, keletről Inám, délről pedig Ipolyvece és Patak községekkel határos. Déli határát (mely egyben államhatárt is alkot Szlovákia és Magyarország között) az Ipoly-folyó alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Kékkői járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Balassagyarmati járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásakor határának az Ipolyon túlra eső részét elveszítette (84 ha, a községterület 9,1%-a), területe (8,35 km²) azóta változatlan.

Népesség

1910-ben 642, 1921-ben 671, 1938-ban pedig 743, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után a belső telepítések során szlovák családokat telepítettek a községbe, de magyar többségét (2011-ben 84,8 %) napjainkig megőrizte, bár a szlovák nemzetiségűek aránya 1991-2011 között megduplázódott (6,4 %-ról 13,4 %-ra). 1938-1991 között népessége 13,4 %-al gyarapodott, az azóta eltelt két évtizedre a lakosságszám stabilitása jellemző. A lakosság csaknem kizárólag római katolikus vallású (96,0 %).

Történelem

A falut először II. Endre 1232-ben kelt oklevele említi BOLUG alakban. Ez okirat értelmében, a királyi birtokban lévő települést a zólyomi uradalomhoz csatolták azzal a kikötéssel, hogy tizedét továbbra is az esztergomi káptalannak adják. A pápai tizedszedők 1332/37. évi jegyzékében BELEK alakban fordul elő a község neve. Bakács István ezzel kapcsolatban az alábbiakat írta egyik munkájában: Csak a tizedjegyzék említi templomát: S. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda és központi szerepet betöltő (a környező falvakból is ide járnak a tanulók) alapiskola (Ipolyi Arnold Alapiskola) található. Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma országos jelentőségű műemlék, 1100 körül épült, kőfallal övezett, román stílusú építmény, udvarán 18. századi fa haranglábbal, tornyán a magyar királyi korona másával (a hagyomány szerint a 14. század elején itt őrizték a koronát). A mezőgazdasági jellegű község határában napkollektoros erőmű működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Balog. Elegyes lakosú faluk Hont Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Dobótzhoz nem meszsze, mellynek filiáji Ipoly vize mellett, Hont Városától másfél mértföldnyire. Határjai bővek, legelőjök elég, szőlő hegyek termő, de mivel fájok nintsen, második Osztálybéliek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Balogh, (Ipoly-), magyar falu, Hont vármegyében, az Ipoly jobb partján: 513 kath., 22 evang. lak. Földjei első osztálybéliek, és szép gabonát, dohányt, kukoriczát, s főzelék növényeket teremnek. Egy kis szőlőhegye s téres legelője van. Sok és szép szarvasmarhát tenyészt az Ipoly mentiben. F. u. a Baloghi nemzetség. Ut. p. Ipolyság.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ipolybalog, Ipolymenti magyar kisközség, 123 házzal és 626 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Drégelypalánk, postája helyben van. 1232 ben, Bolug néven, már ismert hely volt, melyet II. András király zólyomi uradalmához csatolt. 1351-ben Nyék határjáró levelében találkozunk vele. E községtől vette nevét a Baloghy-család, melynek ősi birtoka volt; a család egyikt agja, Sándor, 1447-ben Hont vármegye követe. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ipolybalog. 1232-ben — ekkor még Bolug-nak nevezték — II. Endre zólyomi uradalmához csatolta. A XIV. században a Balogliy-család birtoka. Nevezetessége, hogy a Róbert Károly és Vencel közötti viszálykodás idején templomában őrizték a Szent Koronát. Az utóbbi századokban a Szentkirályi- és Huszár-család volt Ipolybalog földesura. A község területe 1451 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 743.

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Ipolybalog kúrácia temploma Szent Miklós tiszteletére épült. Iskolája katolikus. A híek anyanyelve magyar. Kúrátus: Dr. Kuzma János.