Oroszka

A község a Garam bal partján, az Alsó-Garammente kistájon fekszik, Párkánytól 22 km-re északra, Zselíztől 9 km-re délre, a Párkányt Garamszentbenedekkel összekötő 76-os főút és a Párkány-Léva vasútvonal (megállóhely) mentén. Határa a Garam mindkét oldalára kiterjed, délről Csata, keletről Kisölved, északról Lekér, nyugatról pedig Érsekkéty községekkel határos. Keleti határa Bars és Hont, nyugati határa pedig Bars és Esztergom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). 1951-ben területe 53,7 %-al gyarapodott, amikor a falutól délre fekvő Józsefházamajort és Csudapusztát Csatától Oroszkához csatolták, területe így 5,92 km²-ről 9,11 km²-re nőtt. 1974-1990 között hozzá tartozott Csata.

Népesség

A községnek 1910-ben 724, 1921-ben 1176, 1939-ben pedig 803, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 18,5 % volt. 1925-ben a felosztott Pálffy-nagybirtokra (1951 óta Oroszkához tartozik) cseh-morva kolonistákat telepítettek. A községet a kitelepítés nem érintette, bár megőrizte magyar többségét, de erősen vegyes lakosságúvá vált a 20. Bővebben

Történelem

A lekéri apátság régi javadalmai között szerepelő község. Az Árpád-házi királyok alatt „jól művelt községhatárként” tartották számon. Először 1269-ben Wruz alakban említik, majd a 13. század közepe táján egy oklevélben Oronov néven szerepel. 1327-ben a Kacsics nemzetségé, majd 1534-ben a Lekéri apátság birtoka volt, a később, 1536-ban a lévai váruradalom része lett. Bővebben

Mai jelentősége

A malomiparáról híres községben szlovák alapiskola és szlovák-magyar óvoda működik. Római katolikus temploma 1956-ban épült. Legújabb nevezetessége a 2008-ban megnyílt hadtörténeti múzeum.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nemes Oroszi, és Kis Oroszka. Két magyar faluk Bars Várm. földes Urai Kis Oroszkának, a’ Lekéri Apáturaság, amannak pedig több Urak, fekszenek amaz Lévához más fél mértföldnyire; ez pedig Lekérnek szomszédságában, mellynek filiája, határjok jó, földgyeik termékenyek, malma egyiknek helyben, piatzok három, fájok réttyek, legelőjök van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Oroszi, magyar falu, Bars vgyében, a Garan jobb partján, Lekérhez 1/2 óra: 295 kath. lak. F. u. a lekéri apát. Ut. p. Zseliz.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Oroszka faluban nevezetes czukorgyár van, mely hazánkban nemcsak a legjobb építésű, hanem a legszebb is a maga nemében. A gyár terűlete 90 hold; 9 kilométernyi saját vasút-hálózata; 24 villamos ívlámpája s 760 izzólámpája van. Egy millió métermázsa répát dolgoz föl évenként, és 500 munkást foglalkoztat. Van saját iskolája és kórháza, s minden berendezése mintaszerű.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Oroszka, a Garam völgyében fekvő magyar kisközség, 967 róm. katholikus és kevés református vallású lakossal. A lekéri apátság ősi birtoka. A tatárjárás után, IV. Béla király egyik oklevelében „Oronov” néven fordul elő e község, mint a lekéri (serafini) apátsággal szomszédos. Ide tartozik a garamvölgyi czukorgyár hatalmas telepe is, melyről más helyen bővebben van szó. A czukorgyár építése alkalmával a Garam régi medrében számos mammuth-csontot találtak. Katholikus temploma 1883-ban épült. A községnek van postája, távirója és vasúti állomása.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Oroszka. A lekéri apátság legállandóbb javadalmai között szerepel. Arpádházi királyaink alatt népes, jól művelt községhatár. A XIII. század közepe táján egy oklevélben Oronov néven szerepel. Hozzátartozik mint külterületi lakott hely a Garamvölgyi cukorgyár. A község területe 1029 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 803.