Szelőce

A község a Kisalföldön, a Vág bal partjának közelében, az Alsó-Vágmente kistájon fekszik, Vágsellyétől 14 km-re délkeletre, Érsekújvártól 26 km-re északnyugatra. Elődtelepülései, Magyarsók és Szelőce teljesen egybeépültek már a 19. században. Mellékutak kötik össze Tótmegyerrel (12 km), Jattóval (7 km) és Tornócon (8 km) keresztül Vágsellyével. Határa átnyúlik a Vág jobb partjára is (Kaparás). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Vágsellyei járáshoz tartozó község. 1947-ben alakult Magyarsók és Szelőce egyesítésével. Elődközségei 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után a Vágsellyei járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Vágsellyei járás). Bővebben

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 3725, 1921-ben 3727, 1939-ben 3801, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosuk volt. Az 1945 utáni kitelepítésekkel megváltozott a község etnikai jellege a szlovákok betelepítésével. 1939-1991 között lakossága 37,5 %-al csökkent, az 1991-2011 közötti két évtizedre kismértékű gyarapodás jellemző (3,5 %). A népességvesztés elsősorban Szelőce településrészt érintette, melynek lakossága kevesebb, mint a felére csökkent (1939-ben 1744, 2011-ben 748 lakos). Bővebben

Történelem

A pannonhalmi bencés apátság a 11. század végén kapta meg az addig királyi birtoknak számító falut. A kései középkorban az Apponyi, Mérey és Vécsey családok birtokolták, a 16. században a Csúzy család, ám ugyanebben az időben a törökök elpusztították. Az újkorban a Hunyady, végül a Károlyi család volt a legjelentősebb földbirtokosa. A község harcoknak és elemi csapásoknak egyaránt ki volt téve az elmúlt évszázadokban. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola és óvoda, valamint könyvtár működik, határában kis vízierőmű üzemel a Vágon. Szent Mihálynak szentelt római katolikus temploma 1787-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZELLŐCZE. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura B. Hunyady Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Selyéhez 1 1/4 mértföldnyire; határja középszerű. SOK. Magyar, és Tót Sok. Két elegyes faluk Nyitra Várm. földes Uraik B. Hellenbach, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, ’s más félék is, fekszik egygyik Ardóczhoz nem meszsze, mellynek filiája; másik tót Dióshoz nem meszsze; határjok középszerű, vagyonnyaik külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szelőcze, magyar falu, Nyitra vmegyében, Sók mellett: 1062 kath., 18 evang., 74 ref. 103 zsidó lak. kath. paroch. templommal. – Határa ollyan mint Sóké, azaz termékeny, róna; legelője sok van. F. u. gr. Hunyady sat. Érsekujvárhoz 2 mfd. Sók, (Magyar), magyar falu, Nyitra vgyében, Szelőcze mellett, közel a Vágh vizéhez, Érsek-Ujvárhoz 2 mfd. Lakja 1502 kath., 3 evang., 849 reform., 124 zsidó. – Van benne ref. szentegyház, synagoga. – Határa róna, és igen sikeres buzát terem; legelője, rétje elég; s azért sok szarvasmarhát, lovat, juhot tart. F. u. gr. Károlyi, gróf Hunyady, gr. Berthold, és m. t.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

...s egykor Szelőcze a királyi sertéspásztorok fő helye volt.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szelőcze, magyar község a Vág balpartján, Magyar-Sók mellett. 1671 r. kath., ág. ev., ev. ref. és izr. vallásu lakossal, kik között a r. katholikusok száma túlnyomó. Postája Magyar-Sók, táviró- és vasúti állomása Tornócz. Kath. templomát 1787-ben építették. Kegyura a vallásalap. Az izraelitáknak zsinagógájuk van itt, mely 1802-ben épült. 1866-ban a községben épített út felhányása alkalmával sok emberi csontmaradványra és régi fegyverdarabokra bukkantak. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Szelőce, v. Nyitra vm. (Selice, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. ürményi esp. ker-ében. - Tótmegyer, majd Tornóc filiájából 1787: alapították. Tp-át 1700 e. Szt Mihály tiszt-ére sztelték, a mait 1883: építették. Anyakönyvei 1745-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiája 1917: Magyarsók. - Lakói 1940: 1475 r.k., 78 ref., 23 izr., össz. 1576; 1991: össz. 2755, m. 2079 (75,46%); 2001: össz. 2832, m. 1682 (59,39%). ** Némethy 1894:264. - Gerecze II:575. (a tp. 1787: épült) - Schem. Strig. 1917:135. (1332: már létezett!)

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szelőcze. A XI század végén a pannonhalmi apátság birtokai között szerepel Szelőcze, melynek nevét „Seleuch”-nek írja a legrégibb oklevél. A községi földeket később a Hunyadiak, majd a Károlyiak birtokában találjuk. A világháború előtt is gróf Károlyi Lajos volt itt a legtekintélyesebb földesúr. A község kath. temploma 1787-ből való, míg izraelita temploma 1802ben épült. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Szelőcze kk. vágsellyei járás. Szent László király alatt Szelőcz (Szeleuch) néven a pannonhalmi apátság birtoka. Későbbi földesurai a Hunyady, majd a Károlyi grófok. Területe: 3.027 k. h. Lakosság: 1.744. Ebből m.: 1.699, szl.: 45. Magy. beszél: 1.710. Vallás szerint: r. k. 1.633, ref. 90, izr. 21. Földbirtok: I. 1, II. 10, III. 121. Népsűrűség: 100.1. Bővebben