Komáromszentpéter

Komáromtól 15 km-re északkeletre fekszik, dombos vidéken, a Dzsinzsa-patak mentén, az Érsekújvári-sík és a Garammenti-hátság határán. Közigazgatási területe 34,33 km², mely hosszan elnyúlik a Madari-dombok felől nyugatra, a mátyusföldi síkságon át egészen az Öreg-Nyitráig. Délről Komárom, Hetény, Izsa és Marcelháza, keletről Újpuszta és Madar, északról Perbete, Újgyalla és Ógyalla határolja. Bővebben

Közigazgatás

Község a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. 1920-ig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. Csehszlovákiához kerülve az Ógyallai járáshoz tartozik egészen 1960-ig, ekkor a Komáromi járáshoz csatolják. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1921-ben még 49 km²-es területe 1945 után 30 %-kal csökkent, amikor Gyulamajort és Várföldpusztát Komáromhoz csatolták. 1961-ben hivatalos szlovák nevét Svätý Peterről Dolný Peterre változtatták, 1990-ben állították vissza a korábbi nevet.

Népesség

Lakosainak már csak kétharmada magyar anyanyelvű, a magyarok aránya csökken (1921-ben 95 %, 1991-ben még 75 %), a szlovákoké növekszik. Túlnyomórészt római katolikus vallású község. 1939-ben még a lakosság egyharmada református vallású volt, 2011-ben már csak egytizede.

Történelem

Keletkezését és történelmét mély homály fedi, 1332-ben említik először. A török alatt megsemmisült s az 1576-iki összeírás csak 9 lakható házat jegyez fel a községből. A török kitakarodása után újra népesítik s később részben Zrínyi Miklós grófnak birtoka. A Zrínyieké marad a szentpéteri birtok egészen 1914-ig. A költő-hadvezér itt szép udvarházat emeltetett s a nagysallói csata után itt vett szállást Klapka és Damjanich. Bővebben

Mai jelentősége

A falu híres szőlőtermesztéséről és bortermeléséről. Gótikus alapokon álló barokk stílusú római katolikus (Szt. Márton-) temploma 1730-ban, klasszicista stílusú református temploma 1784-ben, evangélikus temploma 1956-ban, a Zichy-kastély a 18. század épült, parkja védett. Határában több honfoglalás kori és egy 10–11. századi 107 síros magyar köznépi temetőt tártak fel. Alapiskolája a Kossányi József Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda 2003-ban vette fel Kossányi József nevét.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZENT PÉTER. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Komáromhoz egy mértföldnyire; földgye jó, vagyonnyai külömbfélék, piatzok alkalmatos.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szent-Péter, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromhoz 1 3/4 mfd. 1190 r. kath., 997 reform., 23 zsidó lak., kath. és reform. anyaegyházakkal. Határának nagyobb része róna, kisebb részben dombos. Földje fekete és sárga homok, de mind a mellett igen termékeny; rétjeit a Zsitva árjai rongálják. Van itt 109 1/2 egész urbéri telek, szőlőhegy, uradalmi szeszgyár, és jeles birkatenyésztés. Birja gr. Zichy Miklós, de hajdan a komáromi várhoz tartozott.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szentpéter, magyar nagyközség, 508 házzal és 2655 róm. kath. és ref. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Ógyallán, vasúti állomása pedig Perbetén. E község a török uralom előtti időkben Ó- és Újgyalla, valamint Madar sorsában osztozott. Népes helység volt, melyet a törökök annyira, elpusztítottak, hogy az 1576-iki összeíráskor mindössze kilencz lakható házat találtak benne. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Komáromszentpéter, Szentpéter, v. Komárom vm. (Svätý Peter, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. udvardi esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Szt Péter tit-ra sztelték. 1737 e. alapították újra. Mai Szt Márton-tp-át 1737: építették. Anyakönyvei 1719-től. Kegyura 1880: Zichy Gábor gr. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m., szl. - Filiája 1917: Újgyalla. Bővebben