Nádszeg

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld és a Csallóköz határán, a Vízköz kistájon, a Kis-Duna jobb partjának közelében fekszik, Galántától 23 km-re délkeletre, Dunaszerdahelytől 18 km-re keletre, Nagymegyertől 21 km-re északra. Keresztülhalad rajta a Galántát Nagymegyerrel összekötő 561-es főút. Mellékút köti össze a Királyrévhez tartozó Úrfölddel (3,5 km) és Vásárúttal (7 km). Délnyugatról Vásárút és Nyárasd, délkeletről Alsóhatár, északról Királyrév, északnyugatról pedig Tallós községekkel határos. Keleti határát a Feketevíz alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). Területének 11,6 %-át (2,65 km²) 1957-ben elveszítette Porbókapuszta Királyrévhez csatolásával.

Népesség

1910-ben 2388, 1921-ben 2524, 1939-ben pedig 3293, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Az ezután következő fél évszázadban (1991-re) népessége tovább gyarapodott és 3765-re nőtt, az azóta eltelt két évtizedre a stagnálás jellemző. Nádszeg lakosságának túlnyomó többsége (2011-ben 89,7 %) magyar nemzetiségű, itt a legmagasabb a magyarok aránya a Galántai járás községei közül. Bővebben

Történelem

Elég későn, csak a 17. században találkozunk először a faluval, amely a Thurzó család által birtokolt semptei uradalom területén jött létre a falu. Az új település gyorsan gyarapodott a földesúr által adott kiváltságainak köszönhetően. A Thurzók kihalása után, 1642-ben a király az egész uradalommal együtt az Esterházy családnak adta. Az addigi, évi egyösszegű fizetési kötelezettségük helyett katonai szolgálatra rendelte a falut az új földesúr: veszély esetén a semptei várat voltak kötelesek védeni a nádszegiek. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola, valamint könyvtár található. Szentháromság-szobra 1825-ben klasszicista, nemesi kúriája a 19. század közepén késő klasszicista, régebbi alapokon álló római katolikus (Szt. István-) temploma 1903–08 között neogótikus stílusban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NÁDSZEG. Magyar falu Posony Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ kis Duna mellett, Vásárúthoz 1/2 órányira, Sóháza is vagyon, határjában szántó földgyein kivűl semmije sints, legelőt az Uraságtól kéntelenek árendálni.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nádszegh, népes magyar falu, Poson vmegyében, a kis Duna mellett, Posonhoz 7 mfd., r. kath. paroch. templommal, nagy sóházzal, s lerakóhellyel. Lakosai kik 2016 kath., 7 zsidókra mennek, vagyonosok. Termékeny határjokon kiterjedt gazdaságot folytatnak, hajókáznak, vesszőből igen sok kocsikast készitenek, s sok szarvasmarhát tartanak. Erdejük, gyümölcsük elég; F. u. gr. Eszterházy József. Ut. p. Szered.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Nádszegen a szalmából font áruk, takarók, székek, méhkasok, kenyérkosarak és egyéb hasonló áruk előállításával foglalkozik a lakosság.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nádszeg, mátyusföldi magyar nagyközség, 324 házzal és 2398 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Nagyszeg volt a neve és 1647-ben már az Esterházyak a birtokosai. Ma Esterházy Mihály grófnak és Pápay Ignácz dr.-nak van itt nagyobb birtoka. Az 1848-iki szabadságharcz alatt a község határában kisebb ütközet volt. 1903 július 13-án árvíz pusztított a községben, melynek 115 házát romba döntötte. A községben levő katholikus templom a XVII. században épült. Újabban lebontották és mást építettek helyébe. A községben van postahivatal, de távírója és vasúti állomása Galánta.

Magyar Katolikus Lexikon

Nádszeg, Nádszegkösse, Nagyszeg, v. Pozsony vm. (Trstice, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. vágsellyei esp. ker-ében. - 1569: alapították. Tp-át 1718: Krisztus Teste tit-ra szent. Mai Szt István kir.-tp-át 1908: építették. Anyakönyvei 1692-től. Kegyura 1880: Esterházy József gr. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Lakói 1940: 3072 r.k., 32 ev., 8 ref., 25 izr., össz. 3137; 1991: össz. 3765, m. 3588 (95,30%); 2001: össz. 3795, m. 3557 (93,73%). ** Némethy 1894:170. - Pozsony vm. 1895:92. - Schem. Strig. 1917:115. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nádszeg. Egykori neve Nagyszeg volt. Legrégibb birtokosának az Esterházyakat tudjuk, akik 1647-ben már földesurak voltak itt. Kétségtelen, hogy már a török idők előtt lakott hely volt, de azután a csatározások alatt megsemmisült és újból kellett népesíteni. A szabadságharc idején határában ütközet volt. 1903-ban árvíz sújtotta. A magyar lakosság keményen ellenállott a csehek elnyomó kormányzatának és híven kitartott a magyar állameszme mellett. Hozzátartozik Porbokapuszta. A község területe 3983 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 3293.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Nádszeg kk. galántai járás. Hajdan Nagyszeg. 1647-ben már az Esterházyaké. A török hódoltság előtt a régi község elpusztult. A szabadságharc alatt 1848-ban a község határában ütközet volt. A község temploma XVII.-ik századbeli. Hozzátartozik Porbaka-puszta. Területe: 3.983 k. h. Lakosság: 3.293. Ebből magy.: 3.270, szlovák: 23. Magy. beszél: 3.276. Vallás szerint: r. k.; 3.228, réf.: 2, ev.: 22, izr.: 41. Fb. I. 2, II. 21, III. 338. Népsűrűség: 143.7. Lakóház: 532. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Zsigárd. V. á. Zsigárd. Posta és távbeszélő helyben.