Nagyod

A község az Alsó-Garammente kistájon, sík vidéken, a Garam bal partján fekszik, Lévától 10 km-re délre, Garamszentgyörgytől 6 km-re északkeletre, Tőrével átellenben. Mellékút köti össze Felsőszecsével (5 km) és Zsemléren (2,5 km) keresztül Garamszentgyörggyel. Délkeletről Zsemlér, keletről Kisóvár, északkeletről Léva, északnyugatról Alsószecse, nyugatról Barsvárad, délnyugatról pedig Tőre községekkel határos. Keleti határát a Kompa-patak alkotja, délnyugati határa a Garam-folyó mentén húzódik.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (6,47 km²) 1921-hez képest minimális mértékben változott (3 hektárral csökkent).

Népesség

1921-ben 264, 1939-ben pedig 260, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyötödét kitelepítették Magyarországra, több mint egyötöde pedig reszlovakizált. Ezzel a község vegyes lakosságúvá vált, de magyar többségét napjainkig megőrizte. 1991-2011 között lakosságszáma 13,2 %-al csökkent (204 főről 177-re), ezzel párhuzamosan a magyar nemzetiségűek aránya 52 %-ról 48,6 %-ra csökkent, így már csak relatív többséget alkotnak (a szlovákok aránya 46,9 %). Lakosságának 35,6 %-a református (1921-ben még 79,5 %), 28,8 %-a pedig római katolikus vallású.

Történelem

A garamvölgyi települést a 13. század közepén említik először, Nogud néven, amikoris báni, illetve később ispáni birtokban van. A 14. század elejére már a Lévai és Haraszty család birtokolja a területet, ami akkorra a lévai várbirtokok közé tartozott. Később az Eszterházy családé lett. 1536-ban 13 portája volt. 1601-ben malom, plébánia és 52 ház állt a községben. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola sem óvoda nem található. Református temploma 1793-ban épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NAGYOD. Magyar falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Zsemlérnek szomszédságában, és annak filiája, határja ollyan mint Nagy Szécsénnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagyod, magyar falu, Bars vmegyében, a Garan bal partján, ut. p. Lévától délre 1 md 14 kath., 341 ref., 3 evang. lak. Ref. anyatemplom. Sok legelő. Fűzeserdő a Garan mentiben. F. u. h. Eszterházy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyod, garamvölgyi magyar kisközség, 324 ev. ref. vallású lakossal. E község Bees bán egyik ősi birtoka volt, melyet tőle 1383-ban a Várady család követelt. 1250 körül Bors ispán utódai birják. Később a Lévaiak és a Harasztiak osztozkodnak rajta és ettől fogva a lévai várbirtokok közé tartozik. Csereföldek nevű dűlője, utolsó nemesi birtokosaira emlékeztet, a mennyiben a községbeliek e földeket, lévai határbeli más földekért cserélték el az Eszterházyakkal. Ref. temploma 1662-ben épült és az egyház birtokában érdekes úrasztali aranytányér van 1793-ból. Postája, távirója és vasúti állomása Alsóvárad.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagyod. A XIII. század közepén Bors ispán utódai birtokában találjuk. Később a Lévai- és Haraszty-család bírják a termékeny községhatárt, mely a lévai uradalom megszervezésével a lévai várbirtokok közé kerül. A község területe 121 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 260.