Ógyalla

Ógyalla Komáromtól 14 km-re északkeletre, a Zsitva bal partján, az Érsekújvári-síkon fekszik. Területe a Zsitva-menti síkságtól (110 m) kelet felé emelkedik a Szentpéter határában levő szőlődombig (140 m). Ógyalla területe kiterjed a Zsitván túli Abára, Szeszílesre és Bacherre, valamint az Öreg-Nyitrán túli rétek egy részére is, Martostól délre. Ógyalla északkeletről Bajcs, északnyugatról Ímely, nyugatról Martos, délnyugatról Komárom, délről Komáromszentpéter, keletről pedig Újgyalla községekkel határos. Ógyalla és Bagota főutcái egyben a Komáromot (14 km) Érsekújvárral (16 km) összekötő 64-es főút részét képezik. Mellékutak kötik össze Martossal (4 km), Ímellyel (5 km), Perbetével (9 km) és Szentpéterrel (7 km). Vasútállomás a Komárom-Érsekújvár vonalon.

Közigazgatás

1960-ban nyilvánították várossá, egyben a Komáromi járáshoz csatolták (1960-1996 között Nyugat-szlovákiai kerület, 1996-tól Nyitrai kerület). 1971-ben egyesítették Bagotával, ezzel területe csaknem másfélszeresére növekedett (40,85 km²-ről 59,95 km²-re). 1920-ig Komárom vármegye Udvardi járásának székhelye. 1923-1960 között a Csehszlovákiához tartozó (kivéve 1938-1945 között, amikor visszacsatolták Magyarországhoz) Ógyallai járás székhelye. Ógyalla 59,94 km²-es területe két kataszteri területből (korábban külön községből: Ógyalla, Bagota) és hét településrészből áll. A központi belterületen él a teljes lakosság 50 %-a.

Népesség

Ógyalla az 1920-as évekig teljesen magyar lakosságú település volt, de a kolonisták megérkezte (1920-as évek) után is megtartotta magyar többségét. A második világháború utáni kitelepítések és a csehszlovák-magyar lakosságcsere eredményeként azonban az etnikai arányok megváltoztak és Ógyalla vegyes magyar-szlovák lakosságú településsé vált. 2001-ig a népességszám növekedett, azóta csökken. Bővebben

Történelem

A mai települést oklevélben 1357-ben possesio Galla néven említik először, de Nagykonkoly nevű részét már 1242-ben említi oklevél. Ebben közvetlenül a tatárjárás után IV. Béla király hívét, Konkoly Thege Mátét nemesi rangra emeli és neki adja a mintegy 1600 hektáros birtokot. 1247-ben Véket említik villa Vegh alakban. Bagota 1404-ben tűnik fel először a Désházy család birtokaként, majd 1571-től az Ordódyak birtoka. Bővebben

Mai jelentősége

Sokoldalú élelmiszeriparából a mintegy 500 főt foglalkoztató Arany Fácán sörgyár a legjelentősebb. Számottevő dohánytermesztése, Bagotán kerékpárgyártás folyik és elektronikai ipara is van. Ógyalla legfontosabb idegenforgalmi látványossága a csillagvizsgáló, de igen gazdag szakrális műemlékekben is. Régi kúriáiból is fennmaradt néhány. Szent Lászlónak szentelt katolikus temploma 1912-1913-ban épült szecessziós stílusban. Konkoly-Thege Miklós egészalakos szobrát a róla elnevezett téren 2007-ben állították.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Ó, és Új Gyala. Két elegyes tót faluk Komárom Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszenek Ó Gyala Perbetéhez egy, Új Gyala pedig fél mértföldnyire. Legelőjók saját marhájoknak elég, réttyei tsekélyesek, szőlei elég tagasak, és középszerű borokat teremnek, el adásra is meg lehetős alkalmatoságjok, második Osztálybéliek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ó-Gyalla, pusztai magyar-tót falu, Komárom vmegyében, a Komáromtól Érsekujvárra vivő országutban, Komáromhoz 1 3/4 mfdnyire: 1150 kath., 3 ágostai, 220 ref., 240 zsidó lak., kath. ref. anyaegyházakkal és synagógával. Határa már tagositva van Aba pusztával együtt s 9000 holdra terjed, egy része a Nyitra és Zsitva folyam közt fekszik, ez többnyire kaszálló rét; keleti része homokos és dombos, terem jó gabonát, különösen jó rozsot és dohányt, s a zsellérek főjövedelme a dohányból van, de szőlőt is mivelnek. Van itt több csínos uri lak, és Csuzy János urnak szivargyára, mellyben rendesen 16 egyén dolgozik. F. u. Konkoly, Thege nemzetség, Ghiczy, Baranyay, Csuzy, s több kisebb birtokosok.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Bajcstól délnyugatra fekszik Ó-Gyalla, 2.362 magyar és tót lakossal. Igen sok és csinos nemesi udvar háza van. Nagybirtokosai voltak a Csúzyak, Tajnayak, Tahyak és Baranyaiak. A múlt század végén költözködött ide a Konkoly Thege és Ásvai Jókay család is; amannak egyik derék tagja, Miklós, jól fölszerelt csillagvizsgáló intézetet állított itt föl, a mely negyedszázados fönnállása óta sok szolgálatot tett a csillagászati tudománynak. Bajcs, Bagota, Gyalla és a mellette fekvő Vék puszta kitűnő dohánytermesztő helyek. A véki dohány országos hírű.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ógyalla, zsitvamenti nagyközség, 374 házzal és 2441 magyar és tótajkú lakossal, a kik között azonban az előbbiek többen vannak. Vallásuk róm. kath. és ref., s a katholikusok vannak többségben. Posta és távíró van a faluban, vasúti állomása pedig Udvard. Szolgabirósági székhely. Első írott nyomát 1357-ben, possessio Gylla alakban találjuk, 1485-ben pedig Paulus Hendy de Gyalla nevében is említve van, a ki megyebeli királyi iktatóember volt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Ógyalla, v. Komárom vm. (Hurbanovo, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. udvardi esp. ker-ében. - 1787: alapították. Tp-át a Szentháromság tiszt-ére szent., mai Szt László kir.-tp-át 1718: építették. Anyakönyvei 1773-tól. Anyanyelve 1880: m., szl. - Filiája 1917: Bagota. - Lakói 1940: 2971 r.k., 2 g.k., 2 g.kel., 37 ev., 157 ref., 87 izr., össz. 3256. ** Némethy 1894:207. - Gerecze II:447. (s.v. Gyalla) - Schem. Strig. 1917:81.

Kövesligethy Radó - Besse János Károly - Schiller Zsigmond - Feszty Árpád - Konkoly-Thege Miklós - Tass Antal - Terkán Lajos - Pleidell Ambrus - Farkas Ede - Kossányi József - Hulkó Gábor - Hegedűsné Németh Erzsébet