Pozsony

Pozsony a Szlovák Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa a Duna két partján, a Kis-Kárpátok hegyvonulatának déli végénél, a Dévényi-kapu (Porta Hungarica) bejáratánál fekszik, a szlovák-magyar-osztrák hármashatár közelében, 138 méteres (területe 126-514 méteres) tengerszint feletti magasságban. 367,90 km²-es területével az ország legnagyobb területű városi önkormányzata, mely járásnyi kiterjedésű területén egymástól élesen eltérő tájegységeket foglal magába. Bővebben

Közigazgatás

Pozsony a történelmi Magyarország egyik legfontosabb városa, 1405-től szabad királyi város és a 11. századtól Pozsony vármegye székhelye volt. 1876-ban törvényhatósági jogú város lett, 1920-ig Pozsony vármegye Pozsonyi járásának székhelye. Csehszlovákiához csatolása után 1928-ig Pozsony (XV) megye, majd Szlovenszkó tartomány székhelye volt, járásszékhelyként, de önálló járási ranggal, tehát nem tartozott a Pozsonyi járáshoz. Bővebben

Népesség

A főváros népességstatisztikái 1921-ig megfeleltethetőek a mai Óváros városrésznek, melynek határain túl a két világháború közötti időszakban jöttek létre először új városnegyedek. A becslések szerint a középkori Pozsonynak a 15. században 7500, a 18. század elején, mintegy 11 ezer lakosa lehetett. Az 1711-13-as pestisjárvány után ez a szám 9 ezerre csökkent, majd a város fénykorát jelentő 18. Bővebben

Történelem

Az ókorban Pozsony területén már időszámításunk előtt a boiok állandó kelta települése létezett, melyet a régészek „pozsonyi oppidumnak” neveztek el. A rómaiakkal állandó kontaktusban lévő népcsoport ezüstpénzt (tetra- és hexadrachmákat) is veretett itt Biatec felirattal. A Duna alkotta négy évszázadon keresztül a Római Birodalom északi határát, a folyótól északra már germán törzsek éltek. Bővebben

Mai jelentősége

Pozsony a Szlovák Köztársaság fővárosa, az ország legfontosabb politikai és közigazgatási központja, itt található a parlament, a kormányhivatal, a minisztériumok; Pozsony a köztársasági elnök és a legfelsőbb bíróság székhelye is egyben. Az ország legfontosabb kulturális, oktatási és tudományos intézményeinek székhelye a főváros. Itt található a Szlovák Nemzeti Színház (1920), a Hviezdoslav Színház (1955), a Bábszínház (1957), a Szlovák Filharmónia (1949); Pozsony a székhelye az 1940-ben alapított Szlovák Nemzeti Múzeumnak, a Nemzeti Képtárat 1951-ben, a Pozsonyi Képtárat pedig 1959-ben alapították. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

POZSONY Vára, és Városa. Posonium. . Prespurek. Nagy hírű nevezetes szabad Királyi fő Város Pozsony Vármegyében, ’s a’ Vármegyének is nevezetet szolgáltatott. Fekszik a’ Duna vize mellett, híres, és magas Királyi Vára alatt, mellyben most a’ fő Érseki Megyebéli kis Papok laknak, Bétshez, Győrhöz, ’s Sopronhoz is tíz mértföldnyire. Lakosai katolikusok, evangyélikusok, Németek, Magyarok, és Tótok kevesen, ’s másfélék is, és számos Zsidók. Eredete. A’ Jászoknak, ’s Metanasztáknak tulajdoníttatik, ezek után a’ Kvádusoknak bírtokok vala, a’ kik e’ helyet a’ Rómaiak ellen lehetőképen meg is erőssítették; de tsak ugyan kénteleníttettek engedni a’ Rómaiak’ vólt nagyobb erejeknek, a’ kik e’ helyet azután még inkább megerősítették. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Poson, németül Pressburg, latinul Posonium, egy a legrégibb, legszebb, s legnevezetesebb királyi városaink közül, Poson vmegyében, a Duna bal partján, Bécstől 5, Budától 13 1/3 posta állomásra, igen szép és regényes vidéken. – Hajdan kőfallal, sánczokkal és több kapukkal volt megerősitve, de most kivévén a Sz.-Mihály kapuját, melly még fenáll, ezeknek semmi nyoma. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Pozsonymegye székhelye Pozsony, szabad kir. város, mely Magyarországnak Budapest után egyik legszebb és legműveltebb városa. Már szép fekvésénél fogva is kiválik. Egy felől a Kis-Kárpátok végei környezik gyönyörű szőlő- és gyümölcskertekkel, meg a magasabb emelkedéseken üdén virúló egészséges tű- és lombleveles erdőkkel; más felől a Duna határolja. Keleti irányban a Duna mindkét oldalán végtelennek látszó síkság, közepett a népes Csallóközzel, terűl el. Eredete Pozsonynak messze visszanyúlik az idők ki nem fürkészhető régiségébe. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

POZSONY. A bevezető és a befejező rész kivételével írta Vutkovich Ödön dr. Az ősi koronázó város történetét e szűk keretben még kivonatosan is adni: teljesen meddő munka volna, mert a rendelkezésre álló, fölötte érdekes és becses, óriási anyag kivonatos közlése is, messze túlmenne e kötet határain. Dr. Ortvay Tivadar apát, pápai kamarás, a jeles tudós, pozsonyi akad. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Pozsony, Pressburg, Prešporok, v. Pozsony vm. (Bratislava, Szl.): 1. város a Duna középső szakaszának mindkét partján, 1919-ig Pozsony vármegye, 1919-39: a szlovák tartomány fővárosa és kerületi központ, 1939-45: a Szlovák Állam, 1992. VII. 17-: Szlovákia fővárosa. - Várát, mely a morva és germán ter. felé a gyepű legfontosabb pontja, I. (Szt) István (ur. Bővebben

Döme Károly - Cséplő Ferenc - Bertók Imre - Dénes György - Csanda Sándor - Dávid Béla - Dusza István