Szőgyén

A község a Garammenti-hátság 250 méter körüli magasságú erdős dombsorának keleti lábánál fekszik, Párkánytól 25 km-re északnyugatra, Nagysallótól 23 km-re délre, a Szőgyéni-patak mentén. Az 588-as út köti össze Köbölkúton (8 km) keresztül Dunamoccsal (22 km), valamint Farnadon (12 km) keresztül Nagysallóval, mellékút vezet Szőgyénből Kéménd (15 km) felé is. Bővebben

Közigazgatás

1944. január 1-jén alakult meg a magyar közigazgatásban mint nagyközség, Magyarszőgyén és Németszőgyén kisközségek egyesítésével. A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. Elődközségei 1920-ig kisközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartoztak, Csehszlovákiához csatolásuk után pedig a Párkányi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Bővebben

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 3564, 1921-ben 3768, 1939-ben pedig 4003, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosuk volt. Németszőgyén középkorban, majd a 18. század elején betelepített német lakossága a 19. századra teljesen elmagyarosodott. Népes zsidó közösségét (1921-ben 120 fő) 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. Magyar lakosságának egy részét a második világháború után, 1948-ban áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Bővebben

Történelem

A mai település első írásos említése "Scheuden" néven 1156-ból származik. Neve abban az oklevélben olvasható, melyben Márton esztergomi érsek rendelkezik arról, hogy az akkori bazilikában az általa építtetett oltár fenntartására 70 falu tizedét adományozza. Szőgyénnel párhuzamosan a Nagyláz erdő szélén egy másik falu is keletkezett, melyet "Vásárhely-Zedyn" néven említenek és szintén az érsekség birtoka volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola (Csongrády Lajos Alapiskola) és óvoda, valamint 2005 óta tájház is működik. Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1799-ben épült klasszicista stílusban, a 13. századi eredetű Szent Mihály-templom 1945 óta romokban áll. Az itt elhunyt Pató Pál magyarszőgyéni jegyzőnek 1999-ben szobrot állítottak. A határában található Busahegy fontos régészeti lelőhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZÖLGYÉN. Magyar, és Német Szölgyén. Két népes helység Esztergom Várm. földes Urok az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszenek egymás mellett, Ölved, Bart, Gyiva, és Sárkányhoz közel, ’s nagy és jeles Szentegyháza által díszesíttetik. Mostani Plebánusa T. T. Jordánszky Elek Úr, H. Batthyáni ő Eminentziájának vólt igen érdemes Archiváriusa, a’ ki míg kebelekben marad, szerentséltetnek általa a’ Szölgyéniek. Határjok jó, legelőjök elég, szőlejik meglehetősek, piatzok a’ Bánya Városokban, és másutt is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Magyar-Szölgyén, magyar falu, Esztergom, most Komárom vmegyében, igen kies vidéken, Esztergomhoz 2 mfd., Bart, Gyiva, Sárkány, Köbölkut faluk, Arad puszta, Kürt, Für és Német-Szölgyén helységek határai közt. Lakja 1680 r. kath., két templommal, mellyeknek egyike a két Szölgyén közt dombon fekszik s anyaegyház. Földje dombon fekszik s anyaegyház. Földje dombos és termékeny fekete agyag. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Bátorkeszitől éjszakra, Komárommegye szélén fekszenek Magyar- és Német-Szölgyén...

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Magyarszőgyén, magyar kisközség, a párkányi járásban. Van benne 429 ház, 1932 lakossal, a kik kevés kivétellel róm. kath. vallásúak. Határa 6358 kat. hold. A vármegye legrégibb községeinek egyike. Midőn Martyrius érsek 1156-ban az esztergomi székesegyházban az általa alapított oltár fenntartására 70 falu tizedét adományozta az esztergomi káptalannak, az esztergomi kerületben levők sorában Szőgyént, mint alsóbb rangút említi. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Szőgyén, Szölgyény, Szögyém, 1944-ig Magyarszőgyén és Németszőgyén, v. Esztergom vm. (Svodín, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1291: már létezett. Tp-át Nagyboldogasszony tiszt-ére sztelték, a mait 1799: építették. Akv. 1716-tól. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Lakói 1940: 3638 r.k., 7 ev., 6 ref., 33 izr., 1 egyéb vall., össz. 3685; 1991: 2298 m. (84,05%), össz. 2734; 2001: 2040 m., össz. 2649 (77,01%). ** M. Sion 1865:334, 414. (Szabó József: Visszaemlékezés ~re) - Némethy 1894:281. - Schem. Strig. 1917:15. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Magyarszögyén. Ösi település, már a honfoglalás után lakott hely. Első okleveles említése 1156-ban történik, amikor Martyrius érsek ama 70 falu sorában említi, amely falvak tizedét az esztergomi székesegyházban általa alapított oltár fenntartására adományozza. Ez időben nevét Ungarice ville Sceuden alakban írják. A tatárjárás idején megsemmisült, de IV. Bővebben

Pató Pál - Feichtinger János - Méry Etel József - Platzner Tibor - Skronka Tibor - Komzsik Attila