Jánok

A község a Kanyapta-medence nyugati részén, a Bódva völgyében, a Kanyapta-patak partján, a Tornai-hegység keleti és a Keleti-Cserehát északi lábánál, Szepsitől 9 km-re délre, Tornától 9 km-re délkeletre fekszik. A falut érinti a Tornát Zsarnón (5 km) keresztül Szepsivel összekötő mellékút, mellékút köti össze a szomszédos Péderrel (4 km) is. A 7 km-re fekvő Perecsével a 2007. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti, később pedig Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Bővebben

Népesség

1910-ben 734, 1921-ben 834, 1938-ban pedig 887, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1910-ben a lakosság csaknem egytizede (9,8 %) lengyel nemzetiségű volt. 1938-1991 között népessége több mint egynegyedét elveszítette, 1991-2001 között további 12 %-al csökkent lakosságszáma (624 főről 549-re). 2001-2011 között 4 %-al nőtt a község népessége (549 főről 571-re). Bővebben

Történelem

1285-ben említik először, akkor Ianuk néven, első temploma már ekkor állt. Neve a szláv Ján névből származhat. Egészen a 14. századig a Hont-Pázmány nemzettség birtoka volt. Később a Jánoky-család birtoka. 1550 körül lakói református hitre tértek. A település a történelem folyamán többször elnéptelenedett, 1640-ben a törökök pusztították el. 1715–20-ban csupán két adófizetőt írtak itt össze. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda található. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1768-ban épült barokk stílusban, 1835-ban klasszicista stílusban építették újjá. A Sziklay-kastély a 19. század elején emelt klasszicista építmény.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

JÁNÓK. Magyar, és tót falu Abaúj Várm. lakosai katolikusok, fekszik Jászóhoz 2 mértföldnyire, hajdan Rákótzi katonáinak, két esztendeig szállást adott. Határja tsak nem minden javakkal bővelkedik.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Janók, magyar falu, Abauj vmegyében, Torna vmegye szélén: 787 r., 14 g. kath., 7 evang., 37 ref., 53 zsidó lak. Kath. par. templom. Földe termékeny; nádja a kanyaptában elég; erdeje szép. F. u. Szentimrey, Péchy s m. t. Ut. p. Meczenzéf.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Jánok község, 96 házzal, 665 magyar lakossal, körjegyzőséggel, postaállomással. Itt van Sziklay Ede birtkos csinos udvarháza és nagy gyümölcskertészete. Régi, katholikus temploma van, melyet Péchy Farkas 1767-ben ujjá épittetett.

Magyar Katolikus Lexikon

Jánok, v. Abaúj-Torna vm. (Janík, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1285: Ianuk. Tp-át 1332 e. Kisboldogasszony tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. ref-ok lettek, a zsarnói ref. lelkész látta el őket. A tp. romlott állapotban 1767: ismét a katolikusoké, 1768. XII. 21-re kijavították. 1835. IV. 29: tűzvész pusztította el az egész közs-et., a plébházat is. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Jánok. Keletkezése és története ismeretlen. Ősi kath. templomát 1767ben újjáépítették. Hozzátartozik Pallakúti tanya. A község területe 3453 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 887.