Nagymácséd

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén fekszik, az Alsó-Vágmente kistájon, a Csipkés-ér mentén, Galántától 8 km-re északnyugatra, Diószegtől 6 km-re északkeletre, Szeredtől 6 km-re délnyugatra. Érinti a 62-es országos főút Diószeg és Szered közötti szakasza. Mellékút köti össze a szomszédos Gánnyal (2,5 km). Északról Szered, keletről Alsószerdahely, délkeletről Gány, délről Galánta, délnyugatról Diószeg, nyugatról Kismácséd, Ábrahám és Kisgeszt községekkel határos. Nyugati határát a Sárd-ér, északkeleti határának egy részét a Dernye alkoja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás), ebben az időben nagyközségi rangot kapott és határközséggé vált (nyugati, északi és keleti határa egyaránt államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között). Területe (14,81 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A község a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 1793, 1921-ben 1927, 1939-ben pedig 2320, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A második világháború utáni lakosságcserével szlovákokat telepítettek a községbe, a szlovák nemzetiségűek aránya 1991-2011 között 11,3 %-ról 20,3 %-ra nőtt, de a lakosság túlnyomó többsége (76,3 %) ma is magyar nemzetiségű. Bővebben

Történelem

A 14. században már saját egyháza volt a jó termőföldön, gazdag erdő mellett fekvő falunak, de ennél többet nem tudunk a korai történetéről. A 15. században, és valószínűleg azt megelőzően is a semptei várhoz tartozó királyi birtok volt. a 17. században az Esterházy család birtokába jutott a semptei uradalommal egyetemben, és később az uradalom egyik legfontosabb településévé vált. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar (Mészáros Dávid Alapiskola) és szlovák alapiskola, valamint magyar óvoda található. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt katolikus temploma barokk-klasszicista stílusban épült 1783-ban. Fontos régészeti lelőhely: 48 honfoglalás-kori magyar sírt tártak fel, ebből a temetőből került elő a kereszt alakú nagymácsédi kaptorga is, amely az 1993-ban forgalomba került tízkoronás érmén volt látható.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis, és Nagy Macsed. Két magyar falu Posony Várm. földes Ura G. Eszterházi, Kis Macsednak G. Eszterházi, Draveczky, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik egyik Geszthez 1, másik Szeredhez 1 órányira, határjai két nyomásbéliek, eggyiknek erdője is van, legelőjök, réttyeik középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mácséd (Nagy), magyar falu, Poson vgyében, Szered és Diószegh közt, mindegyiktől 1 órányi távolságra a posoni utban. Számlál 1040 kath., 6 zsidó lak., kik a szeredi zsidóknak erősen fuvaroznak, s vagyonosak. Földjük, rétjök sok és kövér; sürű erdejök igen szép. F. u. gr. Eszterházy Károly. Ut. p. Szered.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagymácséd, vágvölgyi magyar kisközség, 276 házzal és 1825 róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. E községgel először Pensaurai Lénárd 1390-iki jegyzékében találkozunk, a mikor neve Mahid alakban van említve. Ez időben egyháza is volt már; mostani katholikus temploma azonban 1783-ban épült és 1880-ban nagyobbíttatott. 1553-ban Báthori András 9 és a borostyánkői uraknak szintén 9 portája adózik. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagymácséd, v. Pozsony vm. (Vel'ká Mača, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. szeredi esp. ker-ében. - 1390: már létezett. Tp-át Szt Tamás tit-ra sztelték. Lakói 1577: ev-ok lettek. 1777: alapították újra. Mai Ker. Szt János-tp-át 1783: építették. Kegyura 1880: Hennin Angelika hgnő. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Lakói 1940: 2305 r.k., 1 g.kel., 2 ev., 6 ref., 6 izr., össz. 2320. ** Némethy 1894:185. - Pozsony vm. 1895:94. - Gerecze II:662. - Schem. Strig. 1917:202.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagymácséd. A XIV. század végéről merül fel neve elsőnek Mahid alakban. Ez időbeni birtokosát azonban nem jegyezték fel. 1553-ban az adóöszszeírók Báthori András és a Domini de Borostyánkő kezén találják. Idővel az Esterházy grófok szerzik meg, majd a XIX. század végén Alsasse d'Hennin hercegnő vásárolja meg az Esterházyak itteni uradalmát. A csehek alatt magyar lakossága sokat szenvedett. A község területe 2574 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2320.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Nagymácséd nk. galántai járás. Már 1390-ben szerepel Mahid néven a feljegyzésekben. 1553-ban Báthory András bírja részben. Később az Esterházyak voltak urai, tőlük vette meg Alsasse d'Hennin Angelika hercegnő. Majd báró Ohrenstein Henrik tulajdonába megy át, akinek örökösei bírják jelenleg a csehszlovák földbirtokreform által megkapott birtokol. Bővebben