Nagytárkány

A község a Felső-Bodrogköz keleti részén, a Tisza holtágának jobb partján fekszik, Királyhelmectől 13 km-re délkeletre, Tiszacsernyőtől 3,5 km-re délre. Teljesen egybeépült a tőle északkeletre fekvő Kistárkánnyal. Mellékutak kötik össze Béllyel (4 km), Tiszacsernyővel, valamint a magyarországi Zemplénagárddal (4 km). Határa sík, csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásával határának déli részét elveszítette (ma Zemplénagárd része), ugyanakkor a korábban Ung vármegyéhez tartozó Györöcske község határának nagy részét (Mihályház, Nagy örvény-szög) Csehszlovákiához és Nagytárkány határához csatolták. Bővebben

Népesség

1910-ben 1120, 1921-ben 1076, 1938-ban pedig 1487, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1927-ben morva és szlovák kolonisták telepedtek le a község határában. A község népessége maximumát 1970-ben érte el (1777 fő), majd 2001-ig folyamatos lakosságszámcsökkenés figyelhető meg, 2001-2011 között azonban már lassú gyarapodás váltotta fel (1344 főről 1425-re). Bővebben

Történelem

A falu a 13. század végén már létezett, ekkor a Tárkányiak birtoka. A 14. század elején Tárkány már két falu Kis- és Nagytárkány. 1320-ban "Tharkan", 1324-ban "Tarkan", 1340-ben "Nog Tharkan" alakban szerepel az írott forrásokban. A 15. század első felében a Nagytárkányi, a Perényi és az Agárdi családok birtoka. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar tannyelvű alapiskola és magyar nevelési nyelvű óvoda található. Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma az egykori várkastély kápolnájának újjáépítésével 1894-ben építették szecessziós stílusban. Evangélikus templomát 1934-ben neoklasszicista stílusban építették morva kolonisták. Értékes műemléke a Holt-Tisza partján álló 18. századi Sóház, melyben ma helytörténeti múzeum működik. Balassi Bálint andezitből készült szobrát 2006-ban avatták fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Tárkány, Nagy Tárkány. Két magyar helység Zemplén Várm. földes Urai Sennyei, és több Urak, Sóháza is van, lakosaik katolikusok, és reformátusok; földgyeik jól termők, réttyek, legelőjök, fájok van, piatzok Ungváron, Újhelyben, és Kis-Várdán.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagy-Tárkány, magyar falu, Zemplén vmegyében, Kis-Tárkányhoz 1/4 órányira a Tisza jobb partján: 301 romai, 150 görög kathol., 96 ref., 50 zsidó lak. Kathol. paroch. templom. Szép kastély. Sóház és sórakhely a Tisza mellett. Szántóföldje 741 hold; rétje, fája, legelője bőven van. F. u. gr. Majláth József és Antal örök.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagytárkány, tiszamenti magyar kisközség. 175 házat számlál és 1107 lakosa van, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású. Postája, távírója és vasúti állomása Bély. A Tárkányi család ősi fészke, mely némelyek szerint Árpád fiától, Tarkatzusztól kapta a nevét, a ki itt állítólag várat is építtetett. 1417-ben Nagytárkányi Györgyöt és Perényi Miklóst iktatják birtokába, de 1418-ban helyettök már az Agárdiak szerepelnek. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagytárkány, v. Zemplén vm. (Vel

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagytárkány. A Tárkányi nemzetség törzsfészke. A szájhagyomány szerint nevét Arpád fejedelem fiától, Tarkatzustól kapta, ki itt várat is építtetett. Okleveles első nyomát 1417-ből találjuk, mikor is Nagytárkányi György és Perényi Miklós kapja a királytól. Egy év multán azonban már az Agárdyaké. A XVI. században a Vékey, Karchma, Palugyay, Paczoth, Gombos, Gál, a XVIII. Bővebben