Losonc

Losonc a Losonci-medence középső részén, a Tugár-patak (Tuhársky potok) mentén, 186 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nagykürtöstől 35 km-re északkeletre, Zólyomtól 57 km-re délkeletre, Rimaszombattól 29 km-re nyugatra, Fülektől 16 km-re északkeletre, Szécsénytől pedig 34 km-re északra. A város keleti részén, Losonckisfalu alatt ömlik a Tugár-patakba a Krivány-patak (Kriváňsky potok). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó város, a Losonci járás székhelye. A 13. századtól mezővárosi, 1872-től rendezett tanácsú városi rangot viselő település 1920-ig Nógrád vármegye Losonci járásának székhelye volt. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, 1922-ig Nógrád megye Csehszlovákiához került északi részének ideiglenes székhelye volt, majd a csehszlovák közigazgatásban végig a (változó területű) Losonci járás székhelye, azonban városi rangját csak 1960-ban kapta vissza. Bővebben

Népesség

Losoncnak 2011-ben 28 475 lakosa volt, itt élt a járás népességének 38 százaléka. Népességének ekkor 69,9 %-a szlovák, 9,3 %-a (2660 fő) pedig magyar nemzetiségű (10,7 %-a – 3045 fő – magyar anyanyelvű) volt, lakosságának csaknem egyötöde (19,7 %) viszont nem nyilatkozott nemzetiségéről. 2013-ban a lakosság 8,5 százaléka tartozott a roma etnikumhoz. Bővebben

Történelem

Losonc Nógrád vármegye északi részén, a szlávok által benépesített hegyvidék és a palóc magyarok által lakott medencék határánál, stratégiai jelentőségű helyen jött létre a 12. században. Nevének eredete bizonytalan, valószínűleg szláv eredetű és a Losonc-patakról („lučenec” vagyis „választó”) terjedt át a településre. Néhány történetíró Lutetia Hungarorum latin néven is említi a várost. Bővebben

Mai jelentősége

Losonc járási székhely és fontos közigazgatási, ipari, kulturális és oktatási központ, valamint közlekedési csomópont. Az észak-nógrádi magyar kultúra központja, magyar tannyelvű alapiskolával és óvodával (2001 óta Kármán József nevét viseli). 1998 óta Horváth Lajos vezetésével magyar nyelvű színkör (Kármán József Színház) is működik a városban. A Csemadok 1969 óta itt rendezi meg a Kármán József Irodalmi és Kulturális Napokat. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LOSONCZ. Losonczinum. Lucsenec. Népes magyar mező Város Nógrád Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, kevés evangelikusok, és számos reformátusok, fekszik Gácshoz fél mértföldnyire, kies helyen. Nevezetesedni kezdett Fülek Várának le romlása után, mivel számos Vitéz Urak magoknak lakó helyűl választották. Tsatázó helyet szolgáltatott vidékje 1451dikben, Korvinus János, és Giskra katonáinak. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Losoncz (Luczanecz), igen régi privil. magyar m. város, Nógrád vmegyében, Gácstól dél-keletre 1 mfdnyire, egy kies lapályos térségen, melly távolabbról hegyekkel övedeztetik körül. Hajdan mély sánczokkal és kőfallal volt körül keritve, de azért sok viszontagságot kénytelenitetett kiállani. Különösen sokat szenvede Giskra cseh hadvezértől, 1622-ben a pártosoktól, kik nov. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Gácson alúl délkeletre zöldelő hegyek kerítik azt a lapályos terűletet, melyen a Losoncz és Tugár patak vize folydogál lefelé. E lapályon fekszik Losoncz, a megyének legcsinosabb és egyetlen rendezett tanácsú városa. Losoncz a nem régiben hozzá csatolt Tugár és tőszomszéd Kisfalud és Fabiánka helységekkel együtt 7.460 lakost számlál. Nagyon sokat szenvedett e város már a husziták korában Giskra alatt, kinek itt erődje volt. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Legrégibb története. Az ősi Losoncz város történetét homály fedi. Sem keletkezésének idejéről, sem arról nincs hiteles adatunk, hogy e régi szabadalmas város területe a magyarok bejövetele előtt lakott volt-e és ha igen, milyen néptől, vagy népektől. Bizonytalan a nevének az eredete is. A hagyomány szerint a »lósáncz« összetett szóból lett a Losoncz név. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

1. esperesség a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm-ben. Plébániái 1913: Fülekpilis, Karancskeszi, Litke, Rapp, Vilke. - 2. plébánia. 1200: már létezett. ~ életét először a →husziták zavarták meg. 1451: Hunyadi János →Giskra megfékezésére indult, de a kat-ok elvesztették tp-ukat: Giskra erődítménnyé alakította át. Kivonulása után a tp. a prot-ok kezére került, s még Mária Terézia idejében sem tudták visszaszerezni a kat-ok. Bővebben

Helységnévtár

Tugár (Losoncz-), [Kaczka, Szoliszkó p.], rk. 495 Losoncz, gk. 1 - , ág. 380 Losoncz, ref. 45 - , IZR. 333.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

A történelem megállapítása szerint minden jel arra mutat, hogy Losonc határát már az országszerzés első évtizedeiben megszállták és birtokukba vették a honfoglaló magyarok. A kedvező földrajzi adottságok következtében azonban nemcsak megszállták, hanem állandóan lakott és megerősített település színhelyévé tették. Megkönnyítette ezt és lehetővé tette az a körülmény, hogy Losonc közvetlen környéke már előzőleg a népvándorlás századaiban, sőt még előbb a történelem előtti korszakban is települt hely volt, mint azt a határában végzett ásatások alkalmával feltárt leletek kétségbevonhatatlanul tanúsítják. Bővebben

Hatvani István - Nagy József - Baloghy Dezső - nógrádi Pap Gyula - Zsélyi Aladár - Privitzky Gyula - Darvas János - Komlós Aladár - Kovács Lajos - Szvorák Katalin